Tegnapelőtt ismét támadás ért egy magyar konvojt Afganisztánban. A háború jelenjéről és jövőjéről, a térség erőviszonyairól és Obama sorsáról beszélgettünk Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.
2010. október 27. szerda 06:19 - Hassan Szihám
Amikor legutóbb beszélgettünk azt mondta, nem kell komolyan venni a tálibok fenyegetését. A tegnapi merénylet után is tartja véleményét?
A WikiLeaks-ügy
A WikiLeaks oknyomozó honlapon múlt szombaton megjelenő dokumentumok szerint az Egyesült Államoknak tudomása volt arról, hogy iraki rendőrök és katonák iraki őrizeteseket kínoztak meg, de "fedezte" az iraki erőket - vélte tudni az al-Dzsazíra arab hírtelevízió.
A hírtévé tudósítása szerint a WikiLeaks titkos amerikai dokumentumaiból kiderül: az amerikai invázió kezdete, 2003 márciusa óta tavaly év végéig legalább 109 ezer ember vesztette életét az erőszakcselekményekben, s csaknem kétharmaduk - 63 százalékuk - polgári személy volt.
Új információ az is, hogy a hírhedt bagdadi incidensbe keveredett amerikai harci helikopter előzőleg a magukat már megadni akaró iraki lázadókat ölt meg. Több mint 15 ezren haltak meg ismeretlen incidensekben, s habár az amerikai és a brit hatóságok szerint az iraki hadműveletek polgári áldozatairól nem készült hivatalos statisztika, de a napi jelentések szerint a 109 ezer halottból 66.081 volt civil. Az útszéli robbantásos merényletekben 31.780 ember vesztette életét, míg a vallási villongásoknak csaknem 35 ezer halálos áldozata volt.
Pontosítsunk. Gyakorlatilag a teljes magyar sajtó összekeveri a tálibokat és az al-Kaidát, pedig ők rendkívül komolyan gyilkolják egymást. Nem lehet tudni, aki a merényletet csinálta, melyik csoporthoz tartozott. A táliboké a fő erő, az al-Kaidának teljesen más a szerepe. A tálibok egy szélsőségesen nacionalista nemzeti mozgalom, az al-Kaida pedig egy terrorhálózat.
Fenntartom: a terroristák fenyegetése, amit egy nulla pakisztáni lapban közöltek, az nem változtatott az afganisztáni helyzeten, ahol háború folyik. Ugyanilyen fenyegetést címeztek a napokban a hollandoknak. Senki nem figyel oda, és ez természetes. Ezeknek az embereknek a döntő része ma már jobban, vagy ugyanúgy csinálja a PR-t, mint mi.
Múlt héten felröppentek olyan hírek, miszerint az USA titkos egyeztetéseket folytat a tálibokkal. Lehetséges ez?
Ez teljesen reális. Meg kell állapodni az afgán ellenállókkal. Itt egy a lényeg: a Nyugat nem állapodhat meg az al-Kaidával. De a tálibokkal megállapodhat, hiszen ez jelenleg a Karzai ellen föllépő, széles társadalmi bázison alapuló erő. Velük nagyon nehezen, de ki lehet egyezni. A táliboknak két követelésük van: Karzai elzavarása és a nyugati csapatok kivonása. Ez már tárgyalási alap, de cserébe a másik oldalnak is el kéne mondania, mit akar. És feltételezem, a titkos tárgyalásokon elmondták az amerikaiak, hogy ők mit akarnak.
És mit akarhatnak?
Amerikának nyilvánvaló stratégiai célja: Afganisztán legyen független, és ne engedjenek be oda külső erőket, tartsa meg mai államhatárait. Tehát olyan dolgokat követelhet, ami a tálibok céljaival is találkozik. Jelenleg a fő cél, hogy a Nyugat emelt fővel tudjon távozni.
Hozott valami változást a körülbelül egy hónapja megtartott afganisztáni választás?
Gyakorlatilag stratégiai változást nem hozott: 34 tartományból 33-ban ma is tálib árnyékkormány működik, és Karzai hatalma továbbra is csak az ország egy minimális részére terjed ki. Minden választás hoz valami újat, de itt lényegi változás nem történt, stratégiai fordulatra nem került sor.
Tegnapi hírek szerint Irán pénzeli Karzait. Mi ezzel Irán célja?
Durván fogalmazva az iraki és afganisztáni háború győztese Irán. Ez azt jelenti, hogy a vele szembeni fellépés nehezedett. Irán a térség meghatározó hatalmává vált, azt szeretné, hogy a Nyugat ne tudja őt megtámadni, és ehhez azt az utat választja, hogy minél nagyobb nyugati erőket köt le Irakban és Afganisztánban. Ez jelenti számára a túlélést. Ők felállították a csapdát, mi meg belesétáltunk.
Ön szerint mennyire lehet igaz a hír, hogy bin Laden Pakisztánban él jó körülmények között?
Ezt lehetetlen leellenőrizni. Ott olyan törzsi területek vannak, ahol a pakisztáni központi kormány nem tudja a hatalmat gyakorolni. Soha nem is tudta.
Obama ráfázhat a közelgő időközi választásokon az afganisztáni helyzet miatt?
November másodikán lesznek az amerikai helyhatósági választások, én Obama vereségére számítok, mert aközött, amit mondott 2006-ban, és amit csinál 2009 eleje óta, sajnos nagyon nagy különbségek vannak.
Az elmúlt 24-48 órában tettek közzé Amerikában felméréseket Obamáról, és a következőt mondták róla: 22 pontot esett a népszerűsége, 65 százaléka az átlag amerikaiaknak azt érzi, Obama rossz irányba megy. Szerintük Obama minden idők eddigi legunalmasabb elnöke, és rosszabbul beszél, mint Jimmy Carter. Ennek fő oka a belpolitika, a munkanélküliség, az államháztartás hiánya, egészségügy, bevándorlás-politika.
Afganisztánt illetően az általános vélekedés szerint zavaros nézeteket vall. A felmérések szerint: a terrorizmus tekintetében Obama nem jelöli meg pontosan, ki az ellenség. Azt mondják a külpolitikájára, hogy nincs a rakétavédelmi koncepciója téves, gyenge Iránnal szemben, és stratégiai hiba volt bejelenteni: "Afganisztánból és Iránból csapatokat vonunk ki". Hiszen ebből az ellenség megtudja pontosan, meddig kell még ellenállnia.
Novemberben NATO-csúcs lesz Lisszabonban, bár semmilyen kidolgozott Afganisztán-stratégia nincs még. Az amerikaiak bejelentették,: decemberre lesz új Afganisztán-koncepció. Jelenleg csak térségbeli stratégia van. Tehát nem lehet Afganisztánt elválasztani Pakisztántól, Iraktól és Irántól.
Mi a véleménye a WikiLeaks-botrányról?
Közzétettek négyszázezer oldalnyi dokumentumot az iraki háborúról. Ez három dolgot bizonyít, bár a világon senki nem elemzi. Az egyik: mi mint nyugat nem tartjuk be a genfi konvenciót és a háború legalapvetőbb jogszabályait.
A második: Afganisztánban és Irakban első perctől kezdve fizikailag és pénzügyileg jelen van Irán, és a harmadik: jelen van Szíria, és az Egyesült Államok érdekei ellen dolgozik. Ráadásul jól csinálják, mert 2001 óta nem tudjuk az afganisztáni háborút megnyerni, és a győzelemtől jelenleg távolabb vagyunk, mint 2001-ben.
