Ön szerint mit szolgál a Fidesz lépése az Alkotmánybírósággal kapcsolatban?

Itt az értelmezési vita fogja meghatározni a közbeszédet: él vagy visszaél a Fidesz a kétharmados többségével.

Úgy tűnik, ezt a csatát elveszíti a Fidesz, de még látom azt a törekvést a részükről, hogy ezt megpróbálják megmagyarázni, csak nem fog menni.

Ha azt nézzük, a jogállamiság normáihoz megfelel-e a Fidesz, akkor nyílván azt mondjuk, hogy nem. Az Alkotmányt úgy akarja módosítani, hogy neki kedvezzen, nem a gombot igazítja a kabáthoz, hanem a kabátot a gombhoz.

Most ez az erősebb értelmezés, de van egy másik: eszközöket keres a kormány a gazdaságpolitikájának megvalósítására. Csak ezt nem így kommunikálják, mert ők nem mondják azt: a gazdaságpolitikájukhoz a magánnyugdíjpénztáraktól vonnak el forrásokat.

A végkielégítésekből annyi pénz jött be, hogy ez is kell a gazdaságpolitikához?

Nem. Az AB nem módosította a törvényt, amit benyújtottak, a végkielégítéseket megadóztathatják. Itt az volt a probléma, visszamenőlegesen akarták bevezetni, ami valóban jogelveket sért. Itt nem a különadó volt a fontos, hanem a magánnyugdíj körüli csata előkészítése.

Ezért állítják félre az AB-t?

Igen. El akarják venni azt a jogot, hogy az Alkotmánybíróság beleszóljon a költségvetési kérdésekbe. Itt most már nemcsak a különadóról van szó, hiszen rengetegen beadják a keresetet az Alkotmánybírósághoz. Ennek húzzák ki a méregfogát most.

Lehet már korábban készen állt a válasz az AB-nek?

Nem lehetetlen, hiszen sok jogász ül a Fideszben, akiknek tudniuk kellett: a visszamenőleges hatályt nem fogja elfogadni az AB. Ez a jogbiztonság elvével is szembement, és szerintem már a benyújtáskor tudták, hogy ez lesz a válasz.

Nem veszít többet ezzel a Fidesz, mint amennyit nyer?

Ez az értelmezési csata, és úgy tűnik, ebben a csatában kezd veszíteni a Fidesz. Ha ezt úgy adnák el, hogy eszközként használják a törvénymódosítást, akkor talán sokan megértenék. De nagyon keveset kommunikálnak, nem magyarázzák ezt miért teszik, és ezáltal az az álláspont kerekedik felül, hogy itt a jogállam megerőszakolása zajlik.

Nem lehet, hogy mindkét olvasat igaz?

Nyílván mind a kettő igaz, mert azért használják a kétharmados többségüket, hogy a saját gazdaságpolitikájukat előbbre vigyék. Nyílván itt nem a 98 százalékos adóról van szó, mert ez szimbolikus politika. A lényeg: a magánnyugdíjpénztáraktól a forráselvonást ne lehessen megtámadni az Alkotmánybíróságon.

Nemzetközileg nem váltunk ki rosszallást?

Formailag ez működik, itt a törvényesség szellemével van probléma, ami nyílván külföldön is aggályos, de nem olyan súlyú, hogy ezért tegyenek is valamit.

Sokkal nagyobb probléma lesz akkor, ha rendszert csinálnak ebből. Lehet, ma nemcsak a gazdasághoz használják a kétharmados többséget, hanem más területen is így járnak el. Ez külföldön inkább csak egy sárgalapos figyelmeztetést vált ki.

Itthon váratlan fordulat következett be, az LMP és az MSZP összefogott.

Ez az MSZP-nek jó, az LMP-nek kevéssé, bár az LMP szavazók kétharmada balliberális, és csak az egyharmada jobboldali, úgyhogy ilyen szempontból szimpatikus lehet a szavazóinak. Igaz eddig betegesen vigyáztak arra, nehogy az SZDSZ-hez hasonló cipőbe lépjenek.

Nyílván egy fecske nem csinál nyarat, most találtak egy kapcsolódási pontot, de ez nem jelent hosszútávú együttműködést. Úgy gondolom, hogy ez egy rendkívüli alkalom.

Nyílván azért is mondták, hogy Gyurcsány is felelős, hogy idáig jutottunk.

Nyílván ez az az üzenet a jobboldali szavazóknak szól. De nekik arra kell figyelniük, hogy mind a két oldal felé nyitottak legyenek. Az SZDSZ-nek az volt a baja, hogy a baloldal felé volt csak koalícióképes, és végül kihullottak a Parlamentből.

A magyar mentalitás szerint most zárta be jobbra az útját az LMP?

Ha egyszeri együttműködés, akkor nem biztos, bár nyílván ez egy lépés lehet a tartós együttműködés felé. Ha mindig együtt vonulnak ki a Parlamentből, akkor ez középtávon nem lesz jó az LMP-nek.

A Fidesz számára ez veszélyes, mert így a zöldpárti szavazók nagy része az MSZP-re szavazhat. A baloldal most megosztott, de ha megint egymásra talál a két balos irányzat, akkor erős lehet az ellenzék. A Fidesz azért is tud jól dolgozni, mert az ellenzék megosztott. A Jobbik még külön van, de ők nagyon közel állnak a Fidesz politikájához

Ezt a döntést most a Jobbik is támadja.

Igen, mert szalonképesebbeknek akarnak látszani. Rájuk mindenki azt mondja,szélsőségesek. Ezt akarják tompítani. Az első cigányozásnál vagy zsidózásnál ez majd visszatér.

Az MSZP mit nyerhet ezzel?

Akkor tud nyerni, ha a közbeszéd visszatér oda, ahova 98’ után: a Fidesz itt diktatúrát épít. A közhangulatot kell a Fidesz ellen fordítania, mert ez az ellenzéket erősítené. Ezzel nem alanyi jogon nyerne szavazatokat, hanem a gravitáció elve alapján: a legnagyobb ellenzéki párt viheti a legtöbb kormányból kiábrándult szavazót.

Ha a demokrácia és a demokrata eszme mentén húzódó törésvonalat jól használja ki az MSZP, nyerhet vele négy év múlva?

Ezzel önmagában még nem. A legtöbb embert nem ez érdekli, de katalizátor lehet, mert a Fideszről úgy hullnak majd le a szavazók, mint a hagymáról a héj.

Az elégedetleneket ez meggyőzheti. Devizahitelesek, friss munkanélküliek, akik a válság miatt nem jutnak munkához, és most várták a lehetőséget, meginognak. Emellett a szegények, akik várták, hogy jobb legyen, ők is csalódhatnak, főleg az egykulcsos adó miatt.

Ezzel körülbelül félmillió szavazó pártolhat el a Fidesztől. Ettől függetlenül még mindig közel két és félmillióan maradnak mellettük.

A kétmilliós táborhoz jöttek most még sokan, akik valamilyen remény miatt jöttek. Ezeket valószínűleg elveszíti majd a Fidesz.

Demokrácia vagy önkényuralom. Érdekli ez az embereket egyáltalán?

A többséget nem. Ez csak egy katalizátor lehet, mivel nem javult a gazdaság állapota, ezért sokan érzik már rosszul maguka, az életszínvonaluk nem javult. De ők is gazdasági szempontból elégedetlenek a Fidesszel. Emellett ha a jogbiztonság miatt is berzenkednek, akkor az meggyorsíthatja az átvándorlás folyamatát. Először eljönnek a Fidesztől a bizonytalanok táborába, aztán átkerülnek az ellenzékhez.

Mikor és pontosan melyik ellenzéki párthoz?

Ez hosszabb idő. De ezért próbálkozik az MSZP a népszavazással, gyorsítandó ezt a folyamatot. Mire a népszavazás jön, addigra az emberek egy része átkerüljön az ellenzékhez, és kifejezzék az elégedetlenségüket.

Eredményes lenne az MSZP-nek ez a népszavazási kísérlete?

Önmagában nem. Ehhez kétmillió egybehangzó szavazat kellene, nekik pedig csak egymillió szavazójuk van. A csalódott csoportokat is meg kell nekik nyerni, illetve aktivizálni, ami csak úgy lehetséges, ha a népszavazásban a tiltakozás eszközét láttatják. Bár van egy része az MSZP szavazóinak, akik nem mentek el idén és ha őket is sikerül aktivizálni, akkor tovább romolhat a Fidesz részaránya a szavazatokban.

Úgy tűnik, a Fidesz viszont nem kommunikál, és ebben a csatában alulmarad. Nem mondják, hogy megszorítás, mert akkor jönnének a kérdések: most azt teszik-e, amit Romániában, vagy nagyobb körben terítik a terheket?

De nem így teszik fel a kérdést, mert félnek, elpártolnak tőlük. Az más kérdés, hogy így is, mert az végeredményben mindegy, hogy beszélünk mellé. Gyurcsány Ferenc is sokat beszélt mellé, szép szavakat mondott, aztán kiderült, nincsen alapja.

A Fidesz is hiába kerüli a megszorítás szót, attól még csalódnak az emberek. Az eufória most csalódásba csap át, és ez megy majd hónapról hónapra. A jogállami dilemma szűrő lehet ebben. 

Minden a Fidesz kommunikációján múlik?

Igen, de nagyon szemérmesek. Félnek, elmegy a népszerűségük, ami így is, úgy is csökkenni fog. Egy szerencséjük van: a híveik száma elegendő a jelenlegi aktivitás mellett is az ötven százalékhoz. Ha viszont nagyobb tömeg jelenik meg az ellentáborban, akkor romolhat az arány.

Egy év múlva többet látunk majd ebből. Azok, akik csodát vártak, azok nagyjából egy év alatt kiábrándulnak a Fideszből.