Mi indokolja jelenleg a migrációs törvény módosítását?

A jelenlegi migrációs és menekültügyi szabályozást az előző kormány 2007-ben alkotta, és ehhez képest fogalmaz meg módosításokat a mostani javaslat. A hivatalos indoklás: a módosítás európai uniós jogharmonizációból fakadó kötelesség. Ez viszont csak részben igaz, mivel ez csak a kitoloncolás és a kiutasítás egyes szabályait érinti. Ami ebben a törvénymódosításban a menekültügyi eljárást és a védelemre szorulókkal való bánásmódot szabályozza, az már a kormány saját szándékát tükrözi. Ilyen tekintetben ugyanis nincs semmilyen európai uniós kötelezettség.

A Magyar Helsinki Bizottság a Vöröskereszttel és a Menedék Egyesülettel közös nyilatkozatot adott ki, melyben tiltakoznak a módosítás ellen. Pontosan mely pontokkal vitatkoznának?

A javaslattal kapcsolatban számos aggodalmunk van, és valóban nem csak a Helsinki Bizottságnak, hanem egyéb szervezeteknek is. Az egyik kulcsprobléma az idegenrendészeti őrizet kérdése. Idegenrendészeti őrizetbe az kerül, akinek nincs elfogadható jogalapja arra, hogy Magyarországon tartózkodjon. Mert illegálisan lépett be, vagy legálisan van itt, de lejárt a tartózkodásra jogosító jogcíme. Ez nem bűncselekmény Magyarországon, ahogy más országokban sem. A jogellenes határátlépés csak szabálysértés, tehát egy sokkal enyhébben szankcionálható dolog.

Ezek tehát hétköznapi emberek. Ez azért fontos, mert a törvényjavaslat indoklásában gyakran hivatkoznak arra, hogy a magyar társadalom védelme érdekében van erre szükség. Ebből úgy tűnik, mintha ezek mind bűnözők lennének, pedig ez nem igaz. Ezek az emberek semmilyen bűnt nem követtek el, ezzel szemben olyan bánásmódban részesülnek, mint a bűnözők.

Jelenleg hogyan döntenek a menekültek sorsáról?

A jelenleg hatályos jogszabályozás alapján ez úgy néz ki: ha valaki menekültkérelmet nyújt be, akkor egy előzetes szűrőeljárás – ez maximum két hét – után eldöntik, megkaphatja-e a menekültstátuszt. Ez alatt az idő alatt tartózkodik a kérelmező vagy a békéscsabai zárt menekülttáborban, vagy az idegenrendészeti fogdák egyikében.

Az illetékes hatóság a rendelkezéssel szembemenve már vagy másfél éve jogellenesen tartja fogva menedékkérőket azután is, hogy ez az időszak lejárt. Ezt nem csak én állítom, hanem a Legfőbb Ügyészség állapította meg, illetve szerepelt az Egyesült Államok által minden évben kiadott jelentésben is.

És nem történtek lépések?

A Legfőbb Ügyészségnél valahogy elakadt ez a dolog. Pedig nem hivatalos információk szerint annak idején még az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is megerősítette a jogellenességet, de nem történt semmi. Ez a magyar jogállamiság állapotáról is elárul dolgokat…

A jelenlegi módosítás miben változtatna ezen a kialakult jogellenes gyakorlaton?

A jelenlegi szabályozás kodifikálja ezt a jogellenes gyakorlatot azzal, hogy megszünteti a szabadítási kötelezettséget. Holott ez szembemegy az európai uniós jog szellemével is, ami abból indul ki, hogy minden menedékkérőnek joga van legalább egyszer kérelmének jóhiszemű elbírálásához.

Ezek közt valóban lehetnek olyan emberek, akik veszélyt jelenthetnek Magyarországra. Ebben az esetben jól meghatározott indokkal, hatósági eljárás során kell ezt megállapítani, és akkor ők maradhatnának őrizetben. De csakis a közrendre és a közbiztonságra való hivatkozással, és nem azért, mert egy ügyintéző saját diszkrecionális jogkörében aznap úgy gondolja: maradjon még. Mert ez nem jogállami módszer.

Ezek szerint akkor nem magával az őrizettel van a baj, hanem a hazai gyakorlattal?

A mi igazi problémánk, hogy az idegenrendészeti őrizet körülményei Magyarországon nem megfelelőek. Ezekben az arcpirító eufémizmussal őrzött szállásoknak nevezett helyeken, gyakran a legszigorúbb fegyház szintű rezsim működik.

Ezek általában kisebb méretű fogdák. Idáig négy volt Nyírbátorban, Kiskunhalason, Győrben és a ferihegyi reptéren, de a nyár folyamán nyitottak újakat is. Van köztük pár nagyobb is, melyet uniós pénzből gyönyörűen felújítottak az elmúlt években, ami oda vezetett, hogy most egy magas biztonsági fokozatú börtönre emlékeztet. Magyarul a fogvatartottak napi 22-23 órára be vannak zárva a cellájukba. Jó esetben kimehetnek fél órára az udvarra.

Külföldön is így megy ez?

Nem. Nyilván ott is lehet jó és rossz példákat találni, de az alapvető trend az európai országokban, hogy ezek az intézmények azt tükrözzék, ez nem egy büntető jellegű fogvatartás. Azt a célt tartják szem előtt: a személy ne tűnjön el az eljárás alatt. Ennek megfelelően ezek bár zárt intézmények, az épületen belül szabadon lehet mozogni, bármikor van lehetőség kimenni az udvarra, sportolni, stb.

Ezek közül a menedékkérők közül még azok is, akik nem menedékkérők, hanem például egy algériai fiatalember, aki eljött szerencsét próbálni Európába, számos olyan dolgon mentek keresztül, ami miatt nem szabadna ilyen körülmények között tartani. Márcsak azért sem célszerű, mert szinte automatikusan oda vezet, hogy ezeken a fogvatartási helyszíneken állandóak a feszültségek, a veszekedés, az önsértés, tehát ilyen megvágom magam borotvával-típusú dolgok. Összevesznek azon, az egyetlen tévén az egyetlen angol nyelvű csatornát mikor ki nézze.

Pont ahogy egy börtönt elképzel az ember…

A hagyományos büntetésvégrehajtási intézményekben, tehát börtönökben legalább van lehetőség a kikapcsolódásra, tanulásra, sportolásra, tehát minden olyan dologra, ami lehetővé teszi, hogy viszonylag normális életet éljenek. Itt az történik, hogy be vannak zárva oda az emberek hónapokra, és semmit nem tudnak csinálni. Az újonnan nyílt intézményekben pedig ennél még rosszabb körülmények vannak. Ezek közt vannak olyanok, melyek korábban rendőrségi fogdák voltak, amit azért zártak be, mert már arra sem volt alkalmas.

Pszichésen nekik sokkal nehezebb, mint mondjuk egy börtönbüntetésre ítélt embernek. Mert aki elkövetett valamit, és végigment egy többlépcsős büntetőeljáráson, az felfogja, miért van ott. Ezzel szemben ott van egy külföldi ember a fogdában, és fogalma sincs, miért van ő oda bezárva. Nem követett el semmit, az is lehet, ő már rég jelezte: haza akar menni. Ez pszichésen nagyon terhelő nekik.

Mennyi ideig kell őrizetben maradniuk?

Épp az időtáv a másik problémánk, mely most negatív irányba változik a törvényjavaslattal. Ez eddig maximum hat hónap volt.Ezt most 12 hónapra akarják emelni, mely számos problémát vet fel.

Az egyik: a nyugat-európai kutatások azt mutatják, minél inkább múlik az idő, annál inkább romlik a sikeres kitoloncolás esélye. Akit nem sikerül az első néhány hónapban kitoloncolni, ott időarányosan csökken ennek a lehetősége. A származási ország nem akarja visszafogadni az illetőt, vagy annyira nem működik együtt a hatósággal, hogy azt sem tudják kideríteni, hogy ki ő egyáltalán.