Szupervonatokkal a válság ellen

A tervek szerint december 18-án adják át a Madrid és a Földközi-tengeri Valencia közötti új, 438 kilométeres szupergyors vasútvonalat. Ezzel az ország szuperexpressz sínpárjai túllépik a 2000 kilométert, azaz megelőzik Franciaország 1900 kilométernyi gyorspályáját, az 1300 kilométeres német hálózatról nem is szólva.

A 2008-ban kibontakozott gazdasági válság ellenére Spanyolország, amely 2015-ig több mint hétezer kilométernyi szupergyors vasúti pályát kíván építeni, már decemberben a harmadik helyre lép ebben a tekintetben. Csak Kína és Japán előzi meg: az előbbi már 3500, az utóbbi 2500 kilométernyi expresszvonalat hozott létre.

A spanyol szocialista kormány szemében ez az infrastruktúra prioritást élvez, kiterjesztésében "a válság elleni fegyvert" lát, és mint azt a napokban José Blanco közlekedési miniszter kifejtette, egyben lehetőséget arra is, hogy "rácáfoljon a Spanyolországról terjesztett sablonokra". Ezzel azokra a vélekedésekre utalt, amelyek szerint Spanyolország technológiai lemaradással küszködik.

1992-ben adták át a Madrid-Sevilla, 2007-ben a Madrid-Valladolid, majd 2008-ban a Madrid-Barcelona gyorsvasutat. A 6 milliárd euróba (1650 milliárd forint) forintba kerülő Madrid-Valencia pálya az AVE, a spanyol szuperexpressz negyedik vonalaként az eddigi 4 óra helyett mintegy 90 perc alatt köti össze a fővárost az ország harmadik legnagyobb városával. A kormány szerint a vonal annyi munkahelyet teremt, hogy az ellensúlyozza a beruházás költségét a 20 százalékos arányú munkanélküliséggel sújtott országban.

José Blanco szerint "Spanyolország modernizálásának ez a jelképe munkahelyeket és gazdagságot teremt, használ a környezetnek és csökkenti az országúti balesetek áldozatainak számát". Az Accenture tanácsadó cég tanulmánya, amelyre a miniszter támaszkodott, azt mutatta ki, hogy a gyorsvasút közvetlenül és közvetve összesen 136 ezer munkahelyet teremt, és évi 3,6 millió utast fog szállítani. A gépkocsival és a repülővel megtett utak csökkentésével évi 842 ezer tonnával redukálja a szén-dioxid-kibocsátást.

E derűlátó véleményekkel szemben az AFP idézi Germa Bel szakértőt, a barcelonai egyetem közgazdaságtan-professzorát, aki úgy véli, hogy Spanyolország "nagyon rossz döntést hozott", amikor erőforrásait a szuperexpressz-hálózat fejlesztésére összpontosította, és ezzel a válság kezdete óta egyenesen megtizedelte a többi beruházást. Bel szerint a gyorsvasút "nagyon-nagyon súlyos invesztíció, amelynek jövedelmezősége attól függ, hányan veszik igénybe".

A professzor úgy látja, hogy a 47 millió lakosú Spanyolországban jóval kevesebb a potenciális utas az AVE számára, mint a francia vagy a japán hálózat esetében. Mint mondja, az erre a célra fordított összegeket jobban lehetett volna hasznosítani, ha az információs technológia vagy a vasúti áruszállítás fejlesztésére költik.

Mindenesetre tény, hogy az AVE-nak már évi 16 millió utasa van. Madrid és Barcelona között a vasút az utasok számának tekintetében már felveszi a versenyt a légi társaságokkal - hangsúlyozta Julio Hermida Gayubas, a vasúttársaság, a RENFE kommunikációs vezetője.
A spanyol hálózat két folyosón fog kapcsolódni az európai szuperpályákhoz. Az első a mediterrán parton Montpellier felé vezet majd már 2012-ben, a másik az Atlanti-óceán felé Bordeaux-n keresztül - de az utóbbira leghamarabb 2020-ban kerülhet csak sor.