Jelentős változás előtt áll a magyar újságírás, derül ki egy széleskörű, a közösségi média és az újságírók kapcsolatát feltérképező kutatásból, amelyet 2010 nyarán végeztek. Befellegzett a hírportáloknak?
2010. november 2. kedd 06:37 - Páczai Tamás
Az újságírók még magáncélra használják a közösségi médiát
Trendlabor Médiaindex 2010:
A FLOW Public Relations és a Capital Research Piackutató Intézet 2010 júniusában Trendlabor Médiaindex 2010 címmel a közösségi médiával kapcsolatos részletes, kvantitatív kutatást végzett közéleti, gazdasági, bulvár és életmóddal foglalkozó médiumok, valamint a szakmédia (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiben dolgozó újságírók körében. Arra keresték a választ, hogy mennyire vannak jelen a közösségi médiában, mennyire használják ki annak lehetőségeit munkájuk során, és hogyan látják a jövőjét a hagyományos médiához, újságíráshoz képest.
Az eredmények azt mutatják: a válaszadó újságírók többsége ismeri és használja a közösségi médiát, de azt még leginkább magáncélra teszik. Ugyanakkor abban szinte mindenki egyetért, a közösségi médiában
„jelen kell lenni”.
Az eredmények azt jelzik: a magyar újságírás is követi a nyugat-európai trendet, és forradalom előtti állapotban van: a közösségi média adta lehetőségek ismertek az újságírók előtt, bár még elsősorban magáncélra használják.
Már csak idő kérdése
Madalina Rita, a FLOW PR Kommunikációs Ügynökség újmédia stratégája, vezető tanácsadója a HírExtrának elmondta, „már csak idő kérdése, hogy az újságírók mindennapi munkájuk során is használják a közösségi oldalak és fájlmegosztók kínálta új lehetőségeket.”
Madalina véleménye szerint a magyar újságírók nincsenek lemaradásban nyugat-európai, vagy amerikai kollégáikhoz képest. Az ott végzett felmérések a magyarországihoz hasonló eredményeket mutatnak, tehát nem jelenthető ki:
a nálunk fejlettebb országokban jelentősen nagyobb hangsúlyt helyeznek a sajtó munkatársai a közösségi oldalakra napi munkájuk során.
Maradiak vagyunk
Az internetes közösség azonban sokkal intenzívebben használja a közösségi portálokat, mint azt az újságírók gondolják. „Általánosan jellemző, hogy a sajtó munkatársai ragaszkodnak régi, jól bevált munkamódszereikhez.
Egy-egy írás összeállításakor inkább keresik fel telefonon vagy email-ben a sajtótitkárokat, kommunikációs igazgatókat, minthogy a közösségi oldalakról, vagy a fájlmegosztó portálokról informálódnának”- mondja Madalina Rita, aki hozzáteszi, hogy főleg a szakmai csoportokban, tematikus közösségekben sok olyan felhasználó található, aki az adott témakörben sokkal jártasabb, mint egy újságíró, akár szakértőként is használható ezeknek az embereknek a véleménye.
Felmerül a kérdés, a vállalati, vagy közéleti szereplők kellően reprezentáltak-e az internetes közösségi felületeken? A gondolat jónak tűnik: valóban egyszerűbb és gyorsabb email vagy telefonálás helyett egy fájlmegosztóról letölteni a cikk megírásához, szerkesztéséhez szükséges dokumentumokat, fotókat, illusztrációkat. De megtalálja-e az új alkalmazások használata iránt lelkesedő újságíró az őt érdeklő dokumentumokat?
Megéri újítani
A „firkászok” negyede ír blogot, kétszer ennyien twittereznek:
A válaszadók negyede ír blogot (11 százalékuk többet is), 73 százalékuk nem, és általában véve is elmondható, hogy közel harmaduk soha nem tesz fel saját tartalmakat közösségi felületekre. A mikroblogok közül a Twitter névismertsége már magas, a megkérdezett újságírók 39 százaléka regisztrált is a site-on, de csak 22 százalék használja naponta. Közel háromötödük pedig elképzelhetőnek tartja, hogy munkája során a jövőben használni fogja a mikroblogokat. Érdekesség még, hogy a Tumblr nevű mikroblogszolgáltatás ismertsége a lakosság körében feltételezhető átlagnál nemcsak, hogy magasabb, de éppen annyian említették, mint a Blog.hu-t (10 százalék).
„Az elmúlt több, mint egy évben nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy a különböző piaci szereplőket felkészítsük a közösségi média használatára és annak fontosságára. A YouTube-ot ugyan sokan ismerik, ez kiválóan alkalmas az adott vállalkozás munkáját, tevékenységét bemutató videó elhelyezésére. Ez azonban csak egy lehetőség. Kevesen ismerték például a Flickr képmegosztóban rejlő lehetőségeket. Ide fel lehet tölteni nyomdai felhasználásra alkalmas méretben és minőségben fényképeket, grafikonokat, illusztrációkat. A Scribd nevű dokumentum-megőrző szolgáltatás pedig a sajtóközlemények, kutatások, meghívók tárolására ad kitűnő lehetőségeket.”
Madalina Rita hozzátette: „ezek használata mindkét, a kommunikációban részt vevő fél számára idő és költséghatékony. A vállalatok időt, munkaerőt, ezáltal pénzt takaríthatnak meg, ha használják ezeket a közösségi szogáltatásokat. Nem kell fizetni egy vagy több embert azért, hogy a sajtó részére emailben vagy adathordozón sajtóanyagokat, illusztrációkat állítson elő, ezen kívül a járulékos költségeken (például telefon, vagy futárszolgálat) is spórolnak.
Az újságíróknak pedig az időtényező a legfontosabb, amiért érdemes napi munkájukban is rendszeresen használniuk az új lehetőségeket. Kevesebb felesleges kört kell futni a telefonálásokkal, a szükséges dokumentumok beszerzése az ismerős „mindjárt küldjük” –re várás helyett azonnal beszerezhetőek.
Befellegzett a hírportáloknak?
A Flow PR vezető munkatársának véleménye szerint egyre több piaci szereplő fogja fel a közösségi médiában rejlő lehetőségeket és közülük nagyon sokan már alkalmazzák. „Rövid idő kérdése, hogy alapkövetelmény legyen egy vállalkozás számára a YouTube, Flickr, Scribd, Twitter, vagy egyéb szolgáltatásokon aktív profilt üzemeltetni, hiszen csak marketing szempontjából is a legfontosabb a lehető legtöbb információval ellátni a sajtót a lehető leggyorsabban.”
De mi a helyzet a már-már klasszikusnak nevezhető internetes hírportálokkal? Több évvel ezelőtt az internetes társadalom már aktívan blogolt, a bejegyzéseket meg szétposztolta. Az internetes média késve reagált a blogok fontosságára, aztán fokozatosan beágyazták hírportáljaik címlapjára a népszerű blogok friss posztjait, mert olvasószámot generáltak.
Elképzelhető, hogy most is lecsúsznak a hagyományos munkamódszereikhez ragaszkodó újságírók. „Az internetezők érdeklődése egyre nagyobb ütemben fordul a közösségi oldalak (Facebook, Twitter, Myspace) felé. A felhaszánók többsége legtöbb idejét valamelyik közösségi oldalt böngészve tölti el, nagyon sokan elsődleges információként tekintenek a nem teljesen elrugaszkodott gondolat, hogy éveken belül teljesen átalakulnak a klasszikus hírportálok, létrejöhet akár több, csak a közösségi oldalra alapuló oldal.
Az újságíró a hiteles forrás, nem a munkáltatója
Ez azért is elképzelhető, mert felmérések szerint az internetezők többsége hitelesebb forrásként tekint egy ismerőse által megosztott tartalomra, mint mondjuk egy hírportál profilja által megosztott cikkre. Közvéleménykutatások és elemzések szerint a közeli jövőben nem feltétlenül egy adott újságra, hírügynökségre, televíziós csatorna internetes kiadására fognak hiteles forrásként tekinteni az olvasók, hanem
az ezeknek dolgozó újságírók blogbejegyzéseire, közösségi profiljukban megosztott bejegyzéseikre.
Erre példa már mostanában is akad: a főleg szakmai körökben ismertebb szerzők blogbejegyzéseire már most hitelesebb forrásként tekintenek az olvasók, mintha azok egy hírportálon jelennének meg.
Úgy látszik, mi, újságírók munkánkban késve alkalmazzuk a közösségi médiában rejlő új lehetőségeket. Madalina Rita szerint „az a helyes út, ha már holnaptól nagy figyelmet fordítanak a sajtó munkatársai napi munkájuk során a fájlmegosztókban és közösségi oldalakban rejlő lehetőségekre és nem csak magánéletükbn használják ezeket. A felmérések tanúsága szerint a jövő útja mindenképpen a közösségi média térnyerését mutatja, nem lenne jó, ha pont
a média munkatársai maradnának le erről.”
