Megújul az MDF, hogyan kell ezt elképzelni?

Október elején arról döntött az országos választmány, hogy tagrevízióba kezdünk. Mindenkinek vissza kell igazolnia, hogy tag kíván-e maradni és majd ezután indul el az a folyamat, ami a megújulás alapját jelenti. Az a tisztességes, ha azok vesznek részt egy megújulási fázisban, akik úgy gondolják, hogy szeretnék folytatni a közéleti tevékenységüket abban a közösségben, amit a Magyar Demokrata Fórum jelent.

Az MDF-nek egy antalista szabadság, jogrend és a piacgazdaság eszméjét tisztelő konzervatív közösségnek kell lennie. Olyannak, amilyennek annak idején Antal József ezt a közösséget megálmodta.

Mi a tagrevízió alapja?

Olyan emberekre van szükségünk, akik nem csak beléptek, hanem részt is vesznek a közösség irányításában, alakításában. Tagdíjat fizet, részt vesz a testületi üléseken, helyi szervezetben tevékenykedik, egyfajta aktivitást fejt ki.

Fontos tudni, hogy hányan akarnak részt venni ebben a folyamatban. Nem csak a régi tagjaink vannak a nyár folyamán belépők is voltak: a Komárom-Esztergom megyei volt Jobbikos képviselő, de más közéleti szereplők is az MDF-ben képzelik el a jövőjüket.

A párton belül hallani bizonyos gazdálkodási hiányosságokról is.

Amikor az új vezetés fölállt júniusban, 430 millió volt a jelzálog alapú hitelünk és 230 millió volt a kifizetetlen számláink. Ezt azóta sikerült 200 millió Ft alá csökkenteni. Egyfajta gazdasági konszolidációt vittünk végbe, ám az MDF előző vezetésének és volt elnökének be részt kellene vennie egy tisztázó beszélgetésen is azért, hogy megtudjuk: mégis hogyan történhetett meg, hogy ekkora adóságot halmoztak fel?

Két héttel ezelőtt kaptam meg az Állami Számvevőszék jelentését a 2008-2009-es időszakról. Vannak kisebb és vannak nagyobb problémák. Alapvetően a klasszikus átadás, átvétel nem történhetett meg, hiszen Dávid Ibolya április éjszaka elment és hátrahagyta a közösséget. Jogos igény a részünkről, hogy ezeknek az adósságoknak a mikéntjéről egyfajta konzultációt folytassunk, mert ez túl nagy összeg ahhoz, hogy csak úgy véletlenül keletkezzen.

Apropó, Dávid Ibolyáról tudnak valamit?

Nem sokat. Nincs semmilyen kapcsolat az új vezetésnek az MDF volt elnökével.

Milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy egy rendszerváltó párt idáig jutott?

A régióban minden rendszerváltó pártnak, amely nem tudott érdemben megújulni, hasonló a sorsa. Itt nem az ideológiáról van szó, hanem az új kihívásokra adott válaszokról. Az MDF esetében 2006 óta folyamatosan egyfajta sodródás figyelhető meg, ez a polgári jobb oldaltól való eltávoldást eredményezte. A 2006-os választások két fordulója közötti időszakban muatott viselkedés már nagyban rányomta következő négy évben arra bélyegét, hogy milyen helyzetbe került az MDF. Sok olyan dolog történt, amit a tagság vagy a párt kismértékben érzett kardinálisnak, viszont a választók ennél sokkal inkább mélyebben ítéltek egy-egy döntést, negatív értelemben.

A november végi, december eleji országos gyűlésünk erről is számot fog adni. Több hónapja készül egy belső jelentés, arra vonatkozóan, hogyan kerülhetett ide az MDF. Emellé egy olyan koncepció is készül, ami az értékeket biztosítja és egy új, korszerű párt alapjait helyezi le.

Egy konkrétumot emelnék ki, ez pedig az e-párt rendszer. Az e-demokráciának a jelenléte már időszerű. Ez azt jelenti, hogy egy pártban nem csak a testületek, hanem akár minden tag részt vegyen a döntési mechanizmusban. Hiszen két óra alatt egy belső internetes fórumon minden tag bevonható a döntésbe és így nem csak egy három fős, szűk kör dönt. Lehetőségünk van egy komoly megújulásra, egy ilyen irányba is.

Az interneten keresztül kívánnak eljutni az emberekhez is?

Az internet és mobil kommunikáció lehetősége a pártrendszerben kiaknázatlan. Egy olyan párt amely, alapvetően egy eladósodott és adományokra szorul, minden egyes olyan kommunikációs eszköztárat föl kell tárjon, hogy olcsón és hatékonyan jusson el a választókhoz.

Nem utolsó sorban itt a gyorsaság is fontos, hiszen a politikai elit szűkíti a demokratikus játékszabályokat. Egyre nehezebb elindulni a választásokon. Ha egy szervezet önállóan szeretne indulni bármelyik választáson, hatékony, 72 órás rendszert kell kiépítenie az ajánlószelvények gyűjtése tekintetében. Azok az emberek, akik komolyan veszik, hogy oda akarják adni az ajánlószelvényeiket, azoktól már hamar összeszedik.

Egyébként a magyar politikai választhatóság nagyon beszűkült. Az önkormányzati választásokon is voltak megyei listák, ahol 3 szervezet indult. Ezzel szemben a ’90-es években valódi választási lehetőségük volt az embereknek, hiszen akár 10-20 szerevetből is lehetett választani.

Kihasználják a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeket, vagy esetleg blogot indítanak?

Először a párt belső hatékonyságát kell rendbe tenni. Először a tagjainknak kell megmutatni, hogy ez egy működő közösség és érdemes rajtunk keresztül részt venni a politikában. A tagokon keresztül pedig nagyon sok embert érünk el másodlagosan.

Érezni kell a párttársaknak is, hogy az MDF-ben nem egy vagy két fő dönt el mindent, hanem egy közösség tud majd eldönteni fontos kérdéseket. Hitünk szerint ezzel komoly kihívás elé állítjuk majd a többi pártot, mert láthatóan máshol ez nem így van. Nálunk meg igen, a főbb kérdéseket szeretnénk a közösség minden egyes tagjával megosztani. Szeretnénk, ha minden egyes tag részt venne a döntésekben.

Ezután az is jó lenne, ha minél több választó bekapcsolódna a magyar közélet alakításába és ne azt várják, hogy van egy jó király, aki mindent megold helyettük. Egy polgári Magyarországban hiszünk, ahol a polgárok tudnak és akarnak dönteni a saját sorsukról.

Terveznek együttműködést más párttal?

Van egy nagy legitimitású párt, ami él is az ebből fakadó eszközeivel, talán túlzottan is. Nekünk azokat az embereket kell megtalálni, akik hisznek abban, hogy saját maguk alakítják a sorsukat. Ők maguk a legfontosabb tényezői Magyarországnak és nem valamilyen párt vagy fővezér, hanem minden egyes adófizető állampolgár.

A Fidesz is hasonlókat mond a Nemzeti Konzultációval.

Most azt látjuk, hogy az Alkotmánybíróságra sincs úgy szükségük, ha az nem úgy dönt, ahogy a kormány elképzeli, ez nem konzultáció hanem akaratkinyilvánítás. Még nem lehet kijelenteni, hogy mi a valóság de egy fél éven belül már látni fogjuk, hogy a Nemzeti Konzultációt komolyan vette-e a kormány.