Szombaton Matolcsy György bemutatta az új költségvetést. Mi a véleménye róla?

A költségvetést az adóváltozásokkal együtt érdemes áttekinteni. Rövidtávon az egyensúlyt valószínűleg biztosítják a kormány által tett lépések és az is valószínű, hogy tartható lesz a 3 százalékos hiány. Bár ennek vannak kockázatai, részben alkotmányossági és jogi szempontból.

Ugyanakkor ez a költségvetési és adópolitika, hosszabb távon nagyon komoly fenntarthatósági problémákat vet föl. Nagyon nagy kérdés: az államháztartási hiány a későbbiekben is tarható lesz-e három százalék alatt. Most nagyon sok egyedi lépésre került sor, olyan adóemelésre, különadók bevezetésére, amit 2012 után meg akarnak szüntetni. Kérdéses, hogy 2012 után mivel lehet ezt kiváltani.

Növekedési szempontból ez az egész adóváltozás és költségvetés nem segíti a növekedést, inkább fékezi. Ráadásul nagyon súlyos csapás érte a nyugdíjrendszert. Ez a jövő felélése.

Az, amit itt több mint 10 éven keresztül a későbbi nyugdíjkifizetésekre félretett a magyar polgárok egy része, az most folyó kiadásokat fog szolgálni. Ez az egész nyugdíjrendszer fenntarthatóságát megkérdőjelezi.

További kérdés, hogyan viszonyuln majd a magyarországi eseményekhez az Unió. Az is kétséges, hogy a piac hogyan ítéli meg ezeket a folyamatokat. Külön kérdés, a magánnyugdíjpénztári tagság át tud-e menni az állami nyugdíjrendszerbe, vagy sem.

A Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégekkel szemben érezhető megkülönböztetés a magyar gazdaság tőkevonzó képességét is negatívan fogja érinteni.

Miért fékezik a növekedést a reformok?

Elvileg az adócsökkentésnek serkentenie kéne a növekedést, de a nyereségadó kedvezmény inkább a nagyvállalatok számára vehető igénybe. Ennek hatása is inkább középtávon bontakozhat ki. Ha kisebb a nyereségadó, érdemes többet, jobban tevékenykedni, illetve fejleszteni. Viszont ezt a csoportot meglehetősen elbizonytalanítják az egyéb változások. A nyereségadó csökkentése nem egy rossz dolog, de lehetett volna ennél serkentőbb hatású intézkedést is hozni.

Mi a helyzet a személyi jövedelemadó változással?

Az SZJA esetében egy lényegesen nagyobb csökkentésről van szó. Ezzel az a probléma, hogy elsősorban a kifejezetten magas, havi 500 ezer forint bruttó jövedelem felettiek a haszonélvezői. Ők feltehetőleg ezt a pénzt inkább megtakarításra fordítják majd, semmint fogyasztásra.

Kétségtelen, a gyermekes családok is jelentős nyertesei ennek, de ott igazán nagy összeget akkor tudnak igénybe venni, ha több gyerekük van és akkora a jövedelmük, hogy abból ezt már le lehet vonni.

Mi körülbelül azzal számolunk, hogy nagyjából 2,5-3 százalék reálkereset növekedés lesz 2011-ben. Ez azonban nagyobbrészt a magas jövedelműeknél jelenik . A közepes és alacsonyabb jövedelműeknél a hiteltörlesztési terhek is növekednek. Ez ahhoz vezet, hogy kisebb mértékben növekszik az a vásárlőerő, ami a piacon megjelenik. Tehát a kiskereskedelmi forgalomban a fogyasztás tekintetében 1 százalék körüli növekedést számolunk.

Milyen hatásai lesznek a különadóknak?

A bankadó miatt a hitelezés nehezül, drágulni fog. A kis- és középvállalatok nehezebben fognak hitelt kapni. A multik könnyebben jutnak majd pénzhez, akár az anyavállalatoktól vagy külföldi bankoktól.

A három ágazatra kivetett különadók kihatnak majd a fejlesztési tevékenységekre. Az a jogbizonytalanság, amit az adóváltozás, a nyugdíjpénztárral és az Alkotmánybírósággal kapcsolatos lépések okoznak, rontják az ország tőkevonzó képességét.

Persze a korábbi döntések alapján nagy autógyári beruházások vannak folyamatban és valószínűleg lesznek is további fejlesztések, de a lehetségesnél lényegesen kevesebb számban. Ez a növekedés szempontjából ugyancsak problematikus.

A nyugdíjrendszert az alapjaiban rengette meg a Fidesz.

A magyar nyugdíjrendszer Európában az egyik legjobban fenntartható rendszernek minősült, pont a magán - nyugdíjpénztárak miatt. Úgy tűnik, ezt a kormány most bedönti. Ez közép- és hosszútávon nagy növekedési problémát fog jelenteni. Hiszen ahhoz, hogy a folyó nyugdíjjárulékokból ki lehessen fizetni egy elfogadható nyugdíjat - az ismert demográfiai problémák közepette - ez egy nagyon nagy adóterhelést, vagy egy rettenetes szociális problémát vetít előre az elkövetkezendő 20-30 évre.

Úgy tűnik a kínai tőkét nem izgatják a magyarországi események.

Kínával már legalább 10 éve törekszünk arra, hogy szorosabbra fűzzük a gazdasági kapcsolatokat, de ez még mindig csak a szavak szintjén mozog. Igazi áttörés még nem történt, de remélhetőleg nő a kínai szerepvállalás. Nemcsak EU-s szinten gondolkodunk, üdvözlendő, hogy Magyarország nyitni kíván más piacokra is.

Lesz Magyarországon egymillió új munkahely?

Ezt már a kezdetektől nehéz volt értelmezni. Plusz munkahelyek nyilván nem létesülnek, viszont ha folyamatosan van munkahely cserélődés, cégek megszűnnek és újak alakulnak, államigazgatási szervek megszűnnek és az üzleti szférában oldják meg a feladatokat, akkor ilyen értelemben persze egymillió új munkahely kialakulhat, de ez nem többlet.

Az európai konjunktúra a következő hónapokban sem javul tovább, inkább a jövő év második felében várható egy kis javulás, ami az exportorientált ágazatoknak kedvező.

A belföldi keresletben lesz némi élénkülés a fogyasztásban 1 százalékos növekedés várható, a kormány 4 százalékos vásárolt fogyasztás bővítése erős túlzásnak tűnik. Némi növekedésre lehet számítani a beruházásokban is, az EU-s pénzek nagyobb mértékben jönnek be.

Vannak olyan tényezők, melyek javítják a belföldi keresletet, de ez nagyjából a 2,5 százalékos növekedésre lesz elég, amely a az elmúlt évek visszaesése után már előrelépés és magasabb, mint az EU várható átlaga. Azonban úgy tűnik  a szomszédos országok többsége nagyobb fejlődésre lesz képes.