Az elmúlt években egyre gyakrabban került a nyugat fókuszába Jemen mint terrorista központ. Úgy tűnik, az al-Kaida arab-félszigeti szárnya (AQAP) a belső konfliktusoktól megosztott országban talált bázisára. A jemeni központi kormány rendkívül gyenge, északról a síita zayditák, délről szeparatista lázadók bontják meg az ország egységét.

„Jemen egy végeláthatatlan polgárháborúba ment bele, ahol az alapvető dilemma a központi kormány gyengesége. Az ország jelentős részén ugyanúgy nem tudja gyakorolni a hatalmat, mint Afganisztánban és Pakisztánban. Ma már a nemzetközi terrorizmus térségbeli központja Jemen, innen megy az al-Kaida helyi szála tovább” – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakember a HírExtrának. „Néhány éven belül lesz pár ország, ahol azok, akiket ma terroristáknak nevezünk, átveszik a hatalmat, ebből az egyik Jemen."

A terrorizmus új központja

A terrorizmus mindig ott üti fel a fejét, ahol a központi hatalom rendkívül gyenge, ezért sokan egy második Afganisztánt vizionálnak Jemenben. Az elmúlt hét önmagában is nagy eseménye volt, hogy brit titkosszolgálat (MI6) feje, John Sawers előlépett inkognitójából, és többek között azt mondta, a nemzetközi terrorizmus új központja Jemen.

„Az elmúlt tíz évben megszámlálhatatlan merénylet volt Jemenben, és indult el onnan. 2000-ben itt támadták meg az Egyesült Államok egyik legfontosabb hajóját. Jemennek egyértelmű kötődése van szeptember 11-hez. Megtámadták Szanaában az amerikai nagykövetséget. Az odamenő nyugatiakat, akit tudnak, elrabolnak váltságdíjért.

Egyre több olyan nyugati – muszlim származású vagy iszlámra áttért – fiatal van, akik Jemenben kapnak terrorista kiképzést. Tehát ma már nem Afganisztán és Pakisztán a fő kiképzési központ, hanem Jemen” – mondta Nógrádi. „Soha nem beszélünk róla, de bin Laden is innen származik. És az egésznek az alapja, a központi hatalom hiánya.”

Patthelyzet

Már a tavaly decemberi Detroitba tartó Northwest Airlines járaton történt merénylet-kísérlet után is úgy tűnt, az USA valamit kezd a jemeni helyzettel, aztán mégsem történt semmi érdemleges.

„Mit tudna tenni Amerika?” – teszi fel a kérdést Nógrádi. „Egyet tudna, hogy szétbombázza az országot. Szárazföldi erőt nem lehet odaküldeni, ez egy hegyes, szörnyű terep. Itt teljesen más a hadviselés, mint amit Európában vagy bárhol máshol megszoktak.

„Jemenre az amerikaiak kidolgoznak millió stratégiát, ezek jelentős része titkos,  jelentős részüket a CIA fogja végrehajtani, hiszen Jemenben már ott vannak a CIA. Jelenleg arról folyik a vita, hogy odaküldjenek-e különleges egységeket. Ezek azonban mindig olyan titkos katonai lépések, hogy baj lenne, ha kiszivárognának.”

Jemen-tilalom Nyugaton

A mostani merénylet-kísérlet után több ország is kijelentette: nem fogadnak teherszállító gépeket Jemenből. Németországban pedig utasszállítókat sem. A jemeni kormány ezt „kollektív és logikátlan büntetésként” értékelte.

„A jemeni vezetés abból indul ki, hogy ő nem terrorista, ami egyébként részint igaz. A német kormány nem talál gyorsan jobb megoldást, nincs idejük. Ma a világ minden pontja minden ponttal össze van kötve, a légi közlekedés ellenőrzése egy nagyon nehéz dolog” – mondta Nógrádi. Németország mellett Nagy-Britannia, Hollandia és Kanada is biztonsági intézkedéseket vezetett be Jemennel szemben.

"Én mint német politikus, Németországot védem. Ha a jemeni kormány az ország nagy része fölött nem rendelkezik hatalommal, ezt oldja meg ő, de nem várja el tőlem azt, hogy én emiatt rizikónak tegyem ki a saját lakosságomat.”

A terrorizmus új dimenziója

„Nagy-Britannia és Németország számára nem az a fő veszély, hogy két pali felrobbant egy jó nagy szerelvényt. Persze szörnyű, lesz 20-30 vagy 50-200 halott” – mondja Nógrádi – „hanem az, hogy tömegpusztító fegyverekkel végrehajtanak-e olyan cselekményeket, ahol a halottak és a sebesültek száma tíz és százezerben mérhető. Ma eljutottunk a nukleáris terrorizmus széléig. És ma már teljesen máshogy reagál a világ mint például öt évvel ezelőtt, amikor ennek még nem volt realitása.”