A városvezető elmondta, a "Társadalmi megbékélési program" jegyében megpróbálja koordinálni több intézmény - köztük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Belügyminisztérium, a MÁV, a fővárosi közszolgáltató cégek és a hajléktalanok ellátásával megbízott Budapesti Módszertani Szociális Központ - tevékenységét.

Mint mondta, ezt annak érdekében teszi, hogy "a városban a biztonság növekedjék", valamint azért, hogy a tél folyamán közvetlen veszélybe került emberekről gondoskodjanak. A rövid távú cél az, hogy ne tartózkodjanak életvitelszerűen hajléktalan emberek az aluljárókban és frekventált közterületeken - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a frekventált aluljárókban a rendet december 15-e után is fenn fogják tartani.

A főpolgármester az érintett aluljárók között említette a Blaha Lujza teret, az Astoriát, a Ferenciek terét, a Nagyvárad teret, a Batthyány teret, a Nyugati, a Déli, a Keleti, a Kelenföldi pályaudvart, a Móricz Zsigmond körteret, az Örs vezér és a Flórián teret.

Tarlós István szavai szerint jelenleg kétszáz "látható, fellelhető" hajléktalanról lehet Budapesten beszélni, közülük az aluljárókban mintegy százhúszan élnek "életvitelszerűen". Hozzátette: nem látható a becslések szerinti további 6 ezer ember, akik erdőkben, vagy építési területeken húzzák meg magukat.

Elmondta, a szociális ellátórendszer-program keretében az önellátásra képes hajléktalanok számára szociális bérleti rendszert alakítanak ki; így például albérleteket, ágybérleteket vagy munkásszállókhoz hasonló intézményeket. Hozzátette: számukra foglalkoztatási programot is kidolgoznak a közmű- és közszolgáltató cégek bevonásával.

Közölte, akik önellátásra képtelenek, azok esetében külön-külön megvizsgálják, hogy "konkrétan" hova lehet őket elhelyezni. Jelezte: helyet akarnak találni az alkohol- és drogfüggők, a pszichiátriai betegek számára, de koedukált és "kutyás" férőhelyeket is kialakítanak.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hajléktalanellátó intézményekben jelenleg 90 és 110 százalék közötti a "telítettség." Mint mondta, erősíteni kell az utcai ellátás rendszerét, és gondoskodni kell a 24 órás egészségügyi centrum befogadóképességének bővítéséről.

Tarlós István szólt arról is, hogy a vészhelyzetek megoldására úgynevezett túlélőpontokat jelölnek ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a "hideg télen" a MÁV-várókban és az aluljárók "bizonyos szegleteiben" elkerítenek egy-egy helyet, amit fűtenének is.

Közlése szerint az aluljáróprogramra 30 millió, míg a bérleti programra 50 millió forint áll rendelkezésre (a Nemzeti Erőforrás Minisztérium forrásából), ám a hiányzó szükséges fedezetről a főváros gondoskodni fog.

"Aki még mindezen feltételek biztosítása ellenére is netán agresszív módon megpróbál ragaszkodni ahhoz, hogy az aluljárókban éljen életvitelszerűen, az törvényen kívül helyezi magát tudatosan; azzal úgy fogunk eljárni, ahogy el szoktak járni az önmagukat tudatosan törvényen kívül helyező emberekkel szemben" - fogalmazott Tarlós István.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta, a sajtótájékoztató előtt nem sokkal beszélt Zacher Gábor toxikológussal, aki arról tájékoztatta, hogy csak a Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiai osztályán eddig tizenegyen haltak meg kihűlésben. Hozzátette: ebben az adatban nincsenek benne a közterületen kihűltek. Mint fogalmazott, ez azt jelenti, hogy a fővárosban télen "szükségállapot" van.

Utalt arra, hogy a tél évente 300-400 ember életét követeli országszerte, és az elmúlt évben Budapesten "a 200-at közelítette". Hozzátette: sokan hűlnek ki azok közül is, akik nem hajléktalanok.

Vecsei Miklós arról beszélt, hogy a szociális munkások a fővárosban "egyenként" vizsgálják majd meg az utcán élők szükségleteit, és ennek alapján próbálnak segíteni nekik.