Mint arról korábban a HírExtra is beszámolt, több szakszervezet (többek között a Pedagógusok Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és Közalkalmazottak, Köztisztviselők, Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete) közös állásfoglalása, illetve az azt kísérő tárgyalás hatására Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elismerte, érdemes lehet beépíteni a szakszervezetek javaslatait a 98 százalékos különadóról szóló törvénymódosítás anyagába.

"Korrekt és tárgyszerű egyeztetés"

A szakszervezetek eredetileg azt szerették volna elérni, hogy a hatályos törvények, kollektív megállapodások alapján a jogviszony megszűnésekor a munkavállaló részére járó juttatásokra ne vonatkozzon semmilyen különadó.

És láss csodát, egy rövid egyeztetés, vagyis inkább találkozó (párbeszéd?) után Lázár János és a Fidesz hajlandó bevenni a buliba a komoly módosításokat lobogtató szakszervezeteket is.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára szerint nagyon korrekt és tárgyszerű volt a szerdai egyeztetés.

"Mindenféle politikai fennhangok nélkül tárgyaltunk Lázárral. Abban egyetértettünk, és a szakszervezetünk a nevét adja ahhoz, hogy a közpénzekkel átláthatóan és takarékosan gazdálkodjunk, ne legyenek százmilliós végkielégítések. A közszolgáltói szférában dolgozók kilencvenkilenc százaléka abba a körbe esik, ahol a végkielégítések bőven alatta vannak a három-négy millió forintnak" – mondta portálunknak Fehér.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke is komoly előrelépésnek tartja a tényt, hogy Lázár János egyáltalán megfontolásra alaklmasnak találta a szakszervezetek javaslatait.

Konkrét javaslatok

"A Pedagógusok Szakszervezete konkrét javaslatokkal állt elő. Ennek a lényege, hogy eddig a törvényekben – a közalkalmazottak jogállásáról, a rendvédelmi szervezetekről, a köztisztviselőkről szóló törvényekben – leírtak szerint történjenek a különböző kifizetések. Ezek a törvények közel tizennyolc éve működnek. Nem gondoljuk,ami tizennyolc évig jó volt, az most egyszercsak jó erkölcsbe ütköző lenne" – mondta a HírExtrának Gallóné.

A PSZ által benyújtott javaslat egyik fő része, hogy a szabadságmegváltás ne kerüljön adó alá.

Mit kellene változtatni?

"A szabadságmegváltás ugyanis nem jövedelem, hanem egy ki nem adott juttatás ellenértéke. Ha például egy intézményvezető, akinek negyvenhat nap szabadsága van, és nem tudja kivenni a töredékét sem emiatt a különadó miatt veszítse el a bent maradt napjait" – vázolt egy egyszerű példát Gallóné.

A pedagógusok javaslatának másik fontos része az ominózus felmentési idő. Mit is jelent ez, és miért írhatja át a különadó?

"Ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, akkor a munkaviszonyától függően lehet felmondási ideje. Ennek a felére tarthat igényt a munkáltató, magyarul a munkavállalónak dolgoznia kell. A másik felét – ezt törvény írja elő – ki kell adni a dolgozónak.

Erre is ki akarják terjeszteni a különadót, holott ez pont azért van, hogy a munkavállaló elmehessen új munkát keresni" - magyarázta Gallóné. "Sőt olyan eset is van, amikor egy kolléga munkaügyi perben kártérítést nyer. Mi történik, ha a bíróság mondjuk tíz hónapnyi pénzt ítél meg valakinek visszamenőleg? Ezt a nagyobb összeget sem lehet a jó erkölcsbe ütköző jövedelemnek tekinteni".

Mi legyen a végkielégítésekkel?

A PSZ elnöke rávilágított: ezeket a szabadságmegváltás, felmentési idő, illetve a bíróság által megítélt összegeket óriási hiba lenne nem kivonni a benyújtott törvény hatálya alól.

"A másik fontos kérdés a végkielégítésre vonatkozik. Ha a munkáltató túllépi a törvényben előírtakat, és a dolgozónak jár mondjuk 100 forint a törvény alapján, de a munkáltató 300 forintot akar neki adni, akkor szerintünk legfeljebb a különbözeti részt adóztathatná meg, a többi részt ne sújthassa ez a 98 százalékos különadó" – mondta Gallóné.

Az egyik legnagyobb pedagógus szakszervezet elnöke azt is hangsúlyozta, ők teljes mértékben elzárkóznak attól, hogy a törvény a jó erkölcsbe ütköző jövedelem mértékét forint összegben limitálja.

A végkielégített esete a jó erkölccsel

"Az alkotmánynak azon mondatára hivatkoznak, hogy 'a jó erkölcsbe ütköző jövedelem'. Ha például 3,5 millió forintban limitálják ezt az összeget, és valaki 3 millió 501 ezer forintot kap, akkor ez innentől a jó erkölcsbe ütközik? A közszférában is vannak olyan munkavállalók, akiknek  a munkában töltött idejük alapján a végkielégítése, szabadságmegváltással, és mindennel együtt elérheti a 4-5 millió forintot. Az persze nézőpont kérdése, hogy ez mennyire magas összeg. Hiszen emögött egészen magasan kvalifikált végzettség, és több évtizedes munka áll szinte minden esetben" – tette hozzá Galló Istvánné.

Fehér József és az MKKSZ hasonló javaslatokkal bombázta Lázárt, mint Gallónéék.

"2 millió 1 forint már erkölcstelen?"

"Több konkrét ötletünket is megosztottuk Lázár Jánossal. Az első: aki munkából nyugdíjba megy, azokra ne vonatkozzon ez a különadó. A másik: amit a törvény kötelezően állapít meg – nem mérlegelés, nem mutyizás, nem menedzserszerződések – sem tartozzon sarc alá. A harmadik pedig, hogy ne állapítsanak meg összeghatárt. Kétmillió forint erkölcsös, de kétmillió és egy forint az már erkölcstelen?" – tette fel a költői kérdést Fehér.

Az tehát már világos, hogy mit szeretnének a szakszervezetek, de vajon mit szeretne a Fidesz és Lázár János?

Gallóné mindenesetre elárulta, arra kaptak ígéretet Lázártól, hamarosan ismerteti frakciójával a szakszervezetek javaslatait.

Valódi együttműködés vagy látszatpárbeszéd?

"Lázár úr rendkívül fogadóképes volt, és külön-külön is lehetőségünk volt indokolni, és egy-egy terület specialitására is rávilágítani. Látunk esélyt, hogy olyan törvénymódosítás szülessen, ami az igazságosságot szolgálja, illetve a pillanatnyilag benyújtott törvény igazságtalanságát küszöböli ki" – lelkendezett Gallóné.

Hamarosan kiderül, végül milyen mértékben fogja a Fidesz belevenni a készülő törvénybe a szakszervezetek javaslatait. Hétfőn kilencre mindenesetre összetrombitálják az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot.

Az ottani hivatalos egyeztetések után kerülhet sor a parlamenti szavazásra, mely során valószínűleg akár a szakszervezetek ötleteivel felturbózva, akár azok nélkül el fogja fogadni a fideszes többségű országgyűlés Lázár János sokak szerint kissé kapkodóan, sok szegmenst nem eléggé végiggondolva összetákolt törvényjavaslatát.