A HÖOK nyílt levelet írna

Ugyanígy nyílt levelet írnak Orbán Viktornak, amennyiben december 10-éig, az egyeztetés határidejéig a hallgatók nem kapják meg az egyetértési jogot ahhoz, hogy beleszólhassanak az egyetemek és főiskolák tanulmányi és vizsgaszabályzataiba.

A tanulmányi és vizsgaszabályzatban ugyanis a hallgatók tanulmányi és vizsgarendjével kapcsolatos alapvető kérdéseket szabályozzák, mint például azt, hogy adott vizsgaidőszakban egy tantárgyból hány vizsgaalkalmat kell biztosítani.

A hallgató - státuszából adódóan - alapvetően kiszolgáltatott az oktatónak, ezért e két szabályzatban foglalt kérdések kapcsán nem elégséges a véleményezési jog. Mivel a hallgatónak is érdeke, hogy erős és piacképes diplomához jusson, hibás azt feltételezni, hogy a hallgatói képviselet a tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglalt minőségi követelmények indokolatlan lazítására törekedne.

A HÖOK nem enged abból sem, hogy a hallgatók szenátusi képviseletének arányát a koncepcióban szereplő 15 százalékban állapítsák meg. Véleményük szerint a jelenlegi, azaz 25 és 33 százalék közötti arány megfelelő ebben a tekintetben.

A HÖOK elnöke közölte: november 30-áig elküldik a koncepcióval foglalkozó államtitkárságnak észrevételeiket. Egyúttal nehezményezte, hogy az augusztusi piliscsabai, az oktatási államtitkársággal folytatott megbeszélésükhöz képest számos ponton megváltozott a koncepció.

Mint mondta, szeretnék tudni, hogy "ki az, aki az augusztusihoz képest átdolgozta azt", mert ha ő is ott volt Piliscsabán, akkor hiteltelenné vált, és nem szabad, hogy tovább dolgozzon ezen a feladaton.

A HÖOK úgy látja, kidolgozatlan a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) és a Felsőoktatási Tudományos Tanács (FTT) közötti viszony tisztázása. Véleményük az, hogy a MAB és az FTT egyaránt hangsúlyos szerepet kell hogy betöltsön a felsőoktatás akkreditálása és minőségellenőrzése terén.

A felsőoktatás finanszírozásának átalakítása azt feltételezi, hogy az intézmények képzési profilját is át kell alakítani. Ha ugyanis bázisalapúvá válik a finanszírozás, akkor az intézmények kevesebb hallgatói létszámmal is tudnak működni, ez viszont megalapozza azt a kritikát, miszerint túl sok felsőoktatási intézmény működik az országban.

Nagy Dávid, a HÖOK alelnöke (január 1-jétől a HÖOK megválasztott elnöke) azt mondta: a HÖOK weboldalán és egy facebook oldalon is közzéteszik észrevételeiket, szakmai anyagaikat az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatban.

Helyesnek nevezte, hogy legyen emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény a felsőoktatásba való bekerüléshez, de azt az egyes intézményeknek kellene eldönteniük, hogy egy vagy két emelt szintű vizsgát írnak elő.

A felsőoktatás problémájának nevezte a nyelvvizsgakérdést, melynek megoldása azonban nem csak a felsőoktatás feladata kellene hogy legyen. A nyelvoktatást már gyermekkorban el kell kezdeni olyan pedagógiai eszközökkel, amelyek az érettségi megszerzésekor akár több idegen nyelvből használható és nem csupán lexikális nyelvtudást adnak.

Szükségesnek tartotta egy nemzeti oktatási stratégia megalkotását, amely évtizedekre szólóan meghatározza - az alapoktól kezdve a középoktatáson át a felsőoktatásig - az elérendő célokat és a teljesítendő követelményrendszert, "ezzel állítva az oktatást a nemzeti érdekek szolgálatába".

Nagy Dávid rámutatott: azt is kezdeményezik, hogy a felsőoktatás tanárai bérfejlesztésben részesüljenek, illetve a hallgatók legjobban teljesítő 15 százaléka kiemelt ösztöndíjat kapjon.

A HÖOK alelnöke üdvözlendőnek mondta, hogy a felsőoktatási koncepció törekszik a minőségi szint emelésére, ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a 25 hallgató/minősített oktató létszámot minden képzési területre vonatkoztassák. Ezt az irányszámot a gyakorlatorientált képzéseknél helyeselte, de az elméleti képzéseknél "túl alacsony korlátnak" ítélte meg.

A HÖOK elutasítja, hogy ne legyen szavazati joga a szenátusban a hallgatók képviselőinek, mert a hallgatóknak joga van beleszólni például abba, hogy ki legyen egy-egy egyetem rektora.

Álláspontunk szerint a hallgatói önkormányzat egyik feladata, hogy az egyetemen tanuló leendő fiatal értelmiséget a saját önkormányzatának megszervezésével és működtetésével, valamint azon keresztül az egyetemi döntéshozatalban való részvétellel felelősségteljes gondolkodásra és cselekvésre ösztönözze - hangoztatta.

A koncepció nem szól elég részletesen a tehetséggondozási kérdésekről sem - tette hozzá.