Egy kormányzati tervezet szerint bővítenék a PSZÁF jogkörét, így a fogyasztók számára szélesebb körű megoldást tudna biztosítani a felügyelet. Binder Istvánnal, a PSZÁF szóvivőjével beszélgettünk.
2010. november 9. kedd 06:09 - Forján-Vass Máté
Milyen átalakítósokat terveznek?
A FEOSZ véleménye
A Fogyasztóvédők szerint nem valósul, meg a békéltető testületek függetlensége, mert közalkalmazottak dolgoznak majd ott.
Kifogásolják azt is a békéltető testületeknél, hogy a határozatukat kötelezővé teheti a PSZÁF, mivel nekik döntéshozási joguk is van. Ezzel viszont beavatkoznának egy jogvitába, amiben nincsen illetékességük.
Hat újdonságot akarnak bevezetni. Az alkotmányt úgy módosítják, hogy a felügyelet alkotmányos szervként jelenik meg. Ez annyiban nem új: az egyik előd szervezetünknek, az Állami Bankfelügyeletnek már volt ilyen joga.
Jelenleg egy gyorsan változó piacról van szó és már régóta szükséges lenne, hogy a felügyelet gyorsan és rugalmasan tudjon reagálni egyes változásokra. Válság idején mindig gyorsan változik a piac és indokolt egy önálló szabályozási kör egy olyan felügyeletnél, amelyik első körből értesül a változásokról. Ezzel növelik a megelőzés lehetőségét is.
Ehhez csatlakozik a második pont: a felügyelet elnöke rendeletalkotási jogot kap. Ennek van egy korlátja: a hozott rendeletek nem lehetnek ellentétesek a hatályos törvényekkel, és az MNB elnökének rendeleteivel.
Ha jól értem, akkor a PSZÁF-nek lehetősége lesz segíteni közvetlenül akkor, ha a bank egyoldalúan szerződést módosít?
Nem mondanék példákat. Bármilyen piaci zavar esetén jogunk van kiadni rendeleteket. Ma csak ajánlásokat adhatunk ki, amelyet vagy betartanak, vagy nem. A kormány elé is csak javaslatokat tehettünk.
Milyen változások lesznek még?
A harmadik fontos változás, az a felügyeleti biztos esetében lesz. Amennyiben a korábbi menedzsment helyett egy cégnél őt kell alkalmazni, ahhoz most általános és egységesített szabályokat alkalmaznak.
A Pénzügyi Stabilitás Tanács ülésein a feleket az MNB-vel egyenlővé teszik. Így a PSZÁF függetlensége nagyobb teret kap.
Az következő a pénzügyi békéltető testület rendszere, amelyet beiktatnak a rendszerbe. A közérdekű kereseti jogok érvényesítése az utolsó változtatás, amely lehetőséget ad a felügyeletnek arra, hogy a fogyasztók érdekében eljárjon. Ezt csak és kizárólag a polgári jog alapján tehetjük meg, még akkor is, ha nem a felügyelet a sértett fél.
A Fogyasztóvédők Egyesületek Országos Szövetsége szerint hátrányokkal jár a békéltető testület felállítása a fogyasztók számára.
Igen szerintük ezzel szűkítik a fogyasztók lehetőségeit, de nem erről van szó.
Az elmúlt időszakban nem kapott ilyen hangsúlyt a pénzügyi békéltetés, mert a pénzügyi intézetek nem vetették magukat az eljárások alá. Úgy értékelték, hogy ez nem szakszerű eljárás.
Most mi bővítjük a lehetőségeket, sokkal hatékonyabbak leszünk. Nagyon részletes jogszabályok lesznek, ehhez természetesen a megfelelő végzettséget is hozzárendelik.
Ha születik egy határozat a békéltető testületeknél, az kötelező érvényű lesz, vagy fordulhat az illető máshova is jogorvoslatért?
A pénzügyi békéltető testület határozata nem csorbítja azt a jogát a fogyasztónak, hogy bírósági úton rendezze az ügyét.
Ez a másik oldal számára is érvényes?
Igen. Sőt a testület határozatát is meg lehet támadni a bíróságon, ha valamit kifogásol az érintett vesztes fél.
Fordítva viszont nem lehet: ha már van egy jogerős ítélet, akkor nem lehet azt nálunk megtámadni. Folyó per, vagy ítélet esetén a testület visszautasít minden kérelmet, sőt akkor is, ha közvetítői eljárás zajlik.
vizsgálatra. 150 milliárdos károkozás a magyar államnak 60
devizahiteles panasza 2010. szeptember hó PSZÁF-nél.
2011. januártól új ablak nyílt, az X akták Fidesz KDNP, Szíjjártó
Péter FIDESZ-KDNP, országgyűlési képviselő és Kósa Lajos FIDESZ-KDNP
országgyűlési képviselő urak a devizahiteleseknek okozott kár
kijelentéseik miatt 150 milliárd vesztesét érte a Magyar Államot és a
választópolgárok fizetése és pénztárcája bánja. A saját
FIDESZES-KDNP-s választópolgáraikat károsították meg és az MSZP és
baloldali szavazótársaikat és akik nem politizálnak, csak dolgoznak
62.000 Ft minimálbérért. Ami a FIDESZ-KDNP jóvoltából "137 Ft-tal
növelte 2010-ben". Magyarországnak ezzel súlyos pénzügyi kárt okoztak,
amivel a magyar családok minden nap csak egyre lejjebb süllyednek. A
FIDESZ-KDNP olyan rendeletet hozott, hogy kiskorú gyerekek akár 20
ezer forint alatt is akár börtön elzárást kaphatnak. Kérdezem, hogy
Kósa Lajos és Szíjjártó Péter 150 milliárdos károkozása nem ugyanazt
érdemelnék-e,. A nevét nem tudom, de egy FIDESZ-KDNP-s képviselőt
felelőtlen kijelentése miatt Orbán Viktor az Országgyűlési irodájába
hívta és kb. 7 perc beszélgetés után kérte, hogy mentelmi jogát vonják
meg. Kérésemmel Szász Károly PSZÁF és az Emberi Jogi Bizottsághoz is
fordulni fogok és elvárom, hogy Budai Gyula tisztességes kivizsgálást
folytasson ebben az ügyben. Mindazok a választópolgárok, akik
Szíjjártó és Kósa úr kijelentése miatt lakásukat elvesztették, utcára
kerültek vagy utcára fognak kerülni, - és bírósági végzés már van - az
MSZP vagy baloldali országgyűlési, vagy önkormányzati képviselőjüket
keressék fel, Magyarország teljes területén, hogy véletlenül panaszuk
biztos célt érjen és ne a FIDESZ-KDNP valamelyik fiókjában végezzék.
Ha kell, aláírás gyűjtésre is sor kerül akár az Interneten, akár az
utcán, de kiállunk azok mellett, és ők is merjék felemelni szavukat,
akik a devizahitel miatt bedőltek, adósságba kerültek, lakásukat,
kocsijukat elvesztették, családjuk szétesett.
Előre is köszönettel: Kocsis Tamás