A több milliós tüntetések ellenére a parlament október 27-én szentesítette a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 60-ról 62 évre történő fokozatos emelését előíró törvény végleges változatát.

Ezt követően az ellenzéki szocialisták azért fordultak a parlament által elfogadott törvények alkotmányosságát ellenőrző intézményhez, mert szerintük a nyugdíjreform három passzusa egyes munkavállalók esetében sérti az egyenlőségi elveket.

Az alkotmánytanács döntésével lehetővé vált, hogy a törvény 2011. júliusában életbe lépjen. Ahhoz már csak Nicolas Sarkozy államfő aláírása hiányzik, aki megfigyelők szerint akár már szerdán kihirdetheti a törvényt.

A szakszervezetek hétfőn este úgy döntöttek, hogy november 23-ra újabb tiltakozónapot hirdetnek, de azt már nem központilag szervezik, hanem minden foglalkoztatási ágban a helyi tagságra bízzák, hogy milyen módon - nagygyűléssel, felvonulással vagy sztrájkkal - követelik a törvény visszavonását.

Az utolsó, szeptember óta a nyolcadik közös és egységes tiltakozónapot szombaton tartották a szakszervezetek: a több, mint kétszáz városban szervezett tüntetéseken a belügyminisztérium adatai szerint 375 ezren vettek részt, míg a szakszervezetek 1,2 millióra becsülték a tiltakozók számát.

A nyugdíjreform értelmében a teljes összegű nyugdíj 41 és fél év munkaviszony után jár majd. Akinek ez nincs meg, nyugdíjba mehet 62 évesen, de neki teljes összegű nyugdíj a jelenlegi 65 helyett 67 évtől jár majd. A korhatár emelésen kívül a törvény tíz év alatt végrehajtandó, fokozatos járulékemelést ír elő a közszférában dolgozók számára.

Ők ugyanis jelenleg csak 7,85 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek a magánszektorban foglalkoztatottak 10,55 százalékával szemben. Ezenkívül a legmagasabb adósáv (az évi 69 783 eurót vagy annál többet keresők számára) a jelenlegi 40-ről 41 százalékra emelkedik. Az új adó a 342 ezer legnagyobb bevétellel rendelkező háztartást érinti a francia családi adózási rendszerben.

Az egyszázalékos adóemelés vonatkozik minden tőkejövedelemre is (részvényopciókra, osztalékokra, ingatlan bérbeadásra, magas vállalatvezetői nyugdíjakra), valamint a vállalkozások egyes szociális adókedvezményei megszűnnek.