Orbán realista külpolitikát választott
A realista külpolitika mellett tette le a voksát Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a keleti országok erős világgazdasági befolyására hívta fel a figyelmet a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki ülésén - állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok.
2010. november 9. kedd 18:22 - HírExtra
Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a kormányfő az említett "Kelet felé fordulással", illetve a "közép-európai, azon belül is az észak-déli irányú együttműködés erősítésével" nem az "ideológiavezérelt" külpolitikát választotta.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a Fidesz transzatlanti, illetve uniós elkötelezettsége a fentiek ellenére sem megkérdőjelezhető, a kormányfő ugyanis úgy beszélt a "keleti szélről", hogy közben rögzítette: Magyarország "nyugati zászló alatt" hajózik.
Az Oroszországgal való kapcsolatra kitérve aláhúzta: a kormánynak olyan realista együttműködést kell kialakítani Moszkvával, amely középtávon nem veszélyezteti a két ország kapcsolatát, de nem vonja maga után a "Kreml-barátság" bélyegét sem, illetve tekintettel van a gáz- és olajvezetékek hosszú távú diverzifikációjára is.
Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett "keleti nyitás" nem az előző kormányok, hanem a Fidesz saját külpolitikájában jelent újdonságot.
A Fidesz ugyanis először kormányra kerülve, majd ellenzéki pártként is inkább elutasító volt a nagy keleti országokkal, leginkább Oroszországgal és Kínával szemben - fejtette ki a Political Capital szakértője.
Hozzátette: amíg a Fidesz korábban élesen támadta a Gyurcsány-kormány gázstratégiáját, Kína esetében pedig rendszeresen felemlegette Tibet és az emberi jogok kérdését, addig a második Orbán-kormány még elődeinél is intenzívebb, elsősorban gazdasági kapcsolatokra törekszik a Kelettel.
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője megerősítette: a "keleti szél magyar vitorlába fogása" már több mint fél évtizede megkezdődött, így szerinte a kabinet az elődei által "kitaposott utat" követi.
A Magyar Kornélia politológus által a közelmúltban felvásárolt intézet elemzője azonban azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Orbán Viktor kifejezetten gazdasági vonatkozásban használta a "keleti szél" fogalmát, így azt az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozására irányuló, szerinte "kétségkívül aggasztó törekvések ellenére" sem életszerű belpolitikai dimenzióban értékelni.
Juhász Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor állásfoglalása Magyarország közelgő EU-elnöksége szempontjából sem jelent problémát. A Political Capital igazgatóhelyettese szerint bár az Európai Unió szintjén nem beszélhetünk "keleti nyitásról", az egyes tagállamok, köztük a legnagyobbak, például Nagy-Britannia, vagy Franciaország is szoros üzleti kapcsolatot ápol Kínával.
Az elemzők mindemellett egyetértettek abban, hogy a magyar közvélemény nem túl fogékony az általános külpolitikai kérdésekre, így szerintük Orbán Viktor állásfoglalása nem válik majd a belpolitikai napirend meghatározó pontjává.
Forrás: MTI