Újabb vidám nap a parlamentben
A vidék gazdaságáról, a nők nyugdíjba vonulásáról, a magánynyugdíj-pénztári rendszerről, valamint a romák helyzetéről beszéltek hétfőn napirend előtt a képviselők az Országgyűlésben.
2010. november 15. hétfő 14:00 - HírExtra
MSZP: egyenlő mércével mér-e az ügyészség?
Molnár Csaba azt a kérdést tette fel interpellációjában, hogy egyenlő mércével mér-e az ügyészség. Párhuzamot vonva a sukorói teleküggyel, azt mondta, hogy az elmúlt egy évben jobboldali politikusok egész sora fejtett ki nyomást az ügyészségre, hogy büntetőeljárás induljon a volt kormányfő ellen.
Arra volt kíváncsi ennek analógiájára, hogy terveznek-e hivatali visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárást indítani a különadó beterjesztői ellen is. Utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a jogszabályt, azt mondta, szerinte pontosan ugyanaz történt, mint a Sukoró miatti feljelentésben foglaltaknál.
Kovács Tamás válaszában kiemelte: a sukorói ügyben folyik a nyomozás. Kijelentette: folyamatban lévő eljárásról nem adható felvilágosítás. Arra a felvetésre, hogy terveznek-e eljárást a 98 százalékos különadó-javaslat benyújtói ellen, azt mondta: az Országgyűlés törvényalkotási folyamatának vizsgálata nem tartozik az ügyészség feladatkörébe, és nem tervezik büntetőeljárás elindítását.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 291 igen, 40 nem és 2 tartózkodással igen.
Fidesz: megépül-e a komáromi Új Duna-híd?
A fideszes Molnár Attila a komáromi Új Duna-híd megépítéséről kérdezett, kiemelve: azt regionális igények is szükségessé tennék. Az új híd dél és észak Komárom nyugati részén épülne fel, s azon az autósok mellett kerékpárosok és gyalogosok is átkelhetnek.
Szerinte megépítése a szlovák-magyar kapcsolatokra is jó hatással lenne, s újabb kapcsot jelentene a felvidéki magyarsággal, újabb fontos mérföldköve lenne a történelmi megbékélésnek.
Azt kérdezte, van-e kormányzati szándék, hogy az új komáromi Duna-híd megépüljön, és ha igen, ez mikorra várható?
Völner Pál államtitkár válaszában kiemelte: szakmapolitikai siker, hogy a szlovákok eredeti elképzelésével szemben Komáromnak nem a keleti, hanem a nyugati részen épülne fel a híd. Közölte: 2010. októberében lezajlottak a kétoldalú szakértői egyeztetések, egyik fél sem látott akadályt a híd felépítésére. A vonatkozó egyezmény 2012-ig történő elfogadása reális. A beruházás várhatóan a 2014-20 közötti uniós finanszírozási programban közösségi támogatással valósulhat majd meg.
A képviselő a választ elfogadta.
Jobbik: miért nem történtek meg a felelősségre vonások?
Szilágyi György az 1956-os eseményeket és a véres megtorlásokat idézte fel, többek között elmondta, hogy közel 400 embert végeztek ki, 13 ezer embert internáltak, tízezreket figyeltek meg, tettek listára, és mintegy 200 ezren az emigrációt választották.
Az állampárt vezetői irányították ezeket a történéseket - mondta, hozzátéve: a Jobbik és a Fidesz is azt ígérte, hogy elszámoltatják a bűnösöket, s igazságokat szolgáltatnak. Ők szeretnék ezt az ígéretüket betartani, s elszámoltatni a bűnösöket akár 60 évre visszamenőleg - közölte, és szóvá tette, hogy Biszku Béla ügyében a nyomozást elutasították. Miért nem került sor a felelősségre vonásra? - kérdezte, s azt mondta, meg kellene keresni a lehetőségeket a magyar és nemzetközi jogban erre.
Kovács Tamás válaszában utalt az Alkotmánybíróság határozatára, és beszélt többek között arról, hogy az elévülő bűncselekmények újra büntethetővé tétele alkotmányellenes. Az ügyészség mindent megtett, hogy a korábbi bűnelkövetők ne kerülhessék a felelősségre vonást - mondta a legfőbb ügyész, példaként említetve a sortüzek ügyében hozott jogerős ítéleteket. Rámutatott: a Biszku-ügyben az ügyészség határozatával szemben a feljelentő panasszal élhet, a határidő még nem járt el.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 258 igen, 35 nem és 5 tartózkodással jóváhagyta.
Forrás: MTI
