A gyermekorvosok fizetéséből csak éhen halni lehet
Utánpótlás hiányában a magyar gyermekellátó rendszer hamarosan összeomolhat. A gyermekorvosokat érintő problémákról Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke nyilatkozott a HírExtrának.
2010. november 16. kedd 06:49 - Fontos Erzsébet
Ön szerint, ha nem történnek jobbító lépések, akkor nagyon hamar összeomlik a világszínvonalú, magyar gyermekellátás. Jelenleg milyen problémákkal küzd a rendszer?
Házi Gyermekorvosok Egyesülete, XVI. őszi konferencia
Budapest, 2010. november 19–20.
Bemutatkozunk egymásnak: az új minisztériumi irányítás és mi. Mit várhatunk egymástól? Biztató a kezdet, de hűti reményeinket a mind többet emlegetett szűk gazdasági mozgástér. Régóta bízunk a gyermekellátás korszerűsítését illetően abban, hogy "hátha most!" Hogy elhagyhatjuk végre a kitételből a "hátha" bizonytalanságát és marad a "most" bizonyossága.
www. hgye.hu
A gyermekellátásban hamarosan gyermekgyógyász hiány alakul ki. Ehhez többek között az előző években, az egészségügyben végbemenő, vezetési mulasztások vezettek. Házi gyermekorvosként összesen 1583-an dolgozunk, ebből még aktívan kilencvenen praktizálnak hetven év felett.
A statisztika szerint 1990-ben Magyarországon 135-en vizsgáztak csecsemő-és gyermekgyógyászatból, 2009-ben ugyanez a szám 46 volt.
A számadatok azt mutatják, nincs mögöttünk az a generáció, aki a helyünkre léphetne.
Az ellátás színvonalában felvet bármiféle problémát az, hogy nyugdíjas korba lépő orvosok nem egyszer hetven év felett is praktizálnak?
Nem, mert a továbbképzési rendszer megköveteli, hogy egy ma is praktizáló, területi kötelezettséggel dolgozó kolléga, lépést tartson az újításokkal. A továbbképzéseken meghatározott pontszámokat kell elérni. Ha nem végzi el a korszerű ellátást biztosító kurrikulumot, akkor nem tud tovább dolgozni.
Az az ember, aki végigdolgozta az életét, jogosult lenne - jóval a nyugdíjkorhatár felett- a pihenésre. Hiszen ezek a kollégák nem azért dolgoznak tovább, mert ez okvetlen életszükségletük, hanem azért, mert nyugdíjukból csak éhen halni tudnának.
Mi az oka annak, hogy nem vonzó a pálya a fiatalok számára?
A mi szakmánk nem paraszolvencionális (szerk.: hálapénzes) szakma. A munkát végző gyermekorvosok jövedelme pillanatnyilag nem éri el a közalkalmazotti bértábla jövedelmét.
Munkánk során számos nem orvosi feladatot kell elvégeznünk. Sokszor a szakmai tudásánál lényegesebbnek tűnik a számítástechnikai- és gépkocsivezetői tudás. Mindezek mellett el kell végeznünk számtalan, felesleges adminisztrációt, ami az életünket keseríti meg. A munkakörülmények és a rendelők felszereltsége egyáltalán nem megfelelő.
A mai fiataloknak pedig alapvető elvárásuk az, hogy orvosi munkát végezzenek. Ebből adódóan, már kormányzati szinten is emlegetni kezdik: szükség lenne egy életpályamodellre.
Visszafordítható a folyamat, vagy mindenképpen bekövetkezik a rendszer összeomlása?
Látjuk a problémát, de semmit nem teszünk ellene. Pedig a biológia elvégzi a feladatát, és utánpótlás hiányában ez a rendszer megszűnik. A megoldáshoz a kormány elhatározására lenne szükség, miszerint a magyarországi 0-18 éves gyermekeket alapellátási szinten a jövőben is csecsemő-és gyermekgyógyász szakorvos lássa el. Mi kidolgoztuk azt az ellátó szerkezetet, ami a mainál kevesebb gyermekgyógyásszal, országosan képes a magyar gyermekeket kezelni.
Benyújtottuk a javaslatunkat, amire nem érkezett reakció.
Mi az oka annak, hogy a felnőtt ellátáshoz képest a gyermekek ellátása háttérbe van szorítva?
Ez nyilván abból is adódik, hogy szkeptikusan kijelentjük: a gyermek nem választópolgár.
A kórházbezárások is elsősorban a gyermekosztályokat érintették. Meg kellett szüntetni számtalan kisosztályt, emellett a kórházi ágyak csökkentése is elsősorban a gyermekosztályokon történt, aminek egy jó része indokolatlan volt.
Magyarországon esélyegyenlőtlenség van, a mi hálózatunk sincs országosan kiépítve. A kisebb helységekben, vidékeken és a falun levő gyerekek vegyes praxisoktól kapják az ellátást, ami a gyermek szakorvoshoz képest szakmai csökkenést jelent.
Van igény a hálózat kiépítésére?
Szülői igény van rá, mert a vegyes praxisok, azaz a háziorvosi képesítésű, falu orvosok alacsonyabb szakmai színvonalon látják el a gyermekeket, hiszen képzettségüknek nem ez a lényeges része. A szülők általában a környező nagyvárosok agglomerációjába viszik a fiatalokat, és ott gyermekgyógyászok vizsgálják meg őket.
Hiába adták le a kártyájukat a vegyes praxisnál, a komplikált esetekben nem ez a hálózat látja el a beteget, hanem a környéken elérhető gyermekgyógyász szakorvos.
A kormány hogyan viszonyul a problémához?
Sajnos, kormányzati igényt eddig még nem tudtunk előállítani. Pedig most már a huszonnegyedik órában vagyunk. Egy idő után kifogy az, amit a mi „garnitúránk” végigcsinál.
Nagyon sok helyen hallani, hogy a kolléga egy darabig árulja praxisának működtetési jogát, majd egy év várakozás után feladja, és anélkül távozik a szakmából, hogy azt eladta volna. Ilyen esetekben az önkormányzat körzethatár módosításokkal elosztja a területet a gyermekorvosok között, vidéken pedig a vegyes praxisok között.
A házi gyermekorvosi ellátás rendszere nagyjából öt-hét évig képes a jelenlevő szakorvosokkal funkcionálni, ezután pedig, ha nem lesz előrelépés, akkor összeomlik.