A képviselők 247 igen és 102 nem szavazat mellett döntöttek a javaslat törvénybe iktatásáról.
A jogszabály kimondja, hogy a legfőbb ügyész egészen utódja megbízatásáig gyakorolja jogkörét.

A parlament döntött a javaslat sürgős kihirdetéséről is.

Ügyésszé az a választójoggal rendelkező magyar állampolgár válhat, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, továbbá külön jogszabály szerint meghatározott jogi szakvizsgával is rendelkezik. A katonai ügyészi kinevezés feltétele még, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.

A legfőbb ügyész helyettesét a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki az ügyészek közül a legfőbb ügyész javaslatára.

A volt legfőbb ügyészt hozzájárulása alapján más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni a megbízatási időtartam leteltét követő nappal, az áthelyezés megtagadásával ugyanakkor megszűnik a volt legfőbb ügyész szolgálati viszonya.

A törvénymódosítás értelmében a legfőbb ügyész felmentheti a 65. életévüket betöltött, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő ügyészeket, akik saját kérésük alapján az általános öregségi nyugdíjkorhatárt elérve is kérhetik felmentésüket.

Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár a törvénymódosítás október végi általános parlamenti vitájában úgy fogalmazott, hogy a változtatás tovább erősíti az ügyészség függetlenségét, hiszen azáltal jóval ritkábban fordul elő, hogy az Országgyűlés hatással van az ügyészségre a legfőbb ügyész személyének meghatározásával.

Az ellenzéki képviselők többsége ezzel szemben elsősorban azt kifogásolta, hogy a megválasztott legfőbb ügyész gyakorlatilag beláthatatlan ideig maradhat hivatalában a kétharmados parlamenti többség elfogyása után.