A kisebbségi választásokon az lehet választó és választható, aki a települési kisebbségi önkormányzat tagja, tehát akit az október 3-i kisebbségi választáson kisebbségi képviselővé választottak. Őket a jogszabály a választási eljárásban elektoroknak nevezi.

A törvény értelmében megyei vagy fővárosi szintű választást akkor lehet kitűzni, ha az adott területi szinten legalább tíz települési (a fővárosban kerületi) kisebbségi önkormányzat működik.
Országos kisebbségi választás pedig akkor tartható, ha országszerte összesen legalább négy települési kisebbségi önkormányzat működik a kiírás napján.

Ez azt jelenti: az országos önkormányzatok megalakításának nem feltétele, hogy területi szinten is létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, elegendő a megfelelő számú települési szerveződés.

A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását az Országos Választási Bizottság tűzi ki. Ha a fenti feltételek adottak, akkor mind a 13 kisebbségi választást azonos napra tűzi ki a testület.

Az OVB a választás időpontjának meghatározásával egyidejűleg megállapítja a megválasztható országos kisebbségi önkormányzatok létszámát, valamint azt, hogy mely kisebbségi jelölőszervezetek jogosultak listát állítani a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok választásán.

A területi és az országos választást azokon a településeken tartják, ahol az elektorokat (kisebbségi képviselőket) megválasztották.

A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottság állapítja meg, míg az országosét az OVB. Az így megválasztott területi, illetve országos kisebbségi képviselők ezt követően maguk választják meg saját vezetőiket, illetve tisztségviselőiket.

A területi szintű kisebbségi képviselő-testületbe hét elektor kerülhet, míg az országos közgyűlések esetében ez 15 és 53 között változik, attól függően, hány települési kisebbségi önkormányzatot alakított az adott kisebbség.

A Magyarországon hivatalosan is elismert 13 kisebbség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.

A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete, a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítése, a kisebbségi közügyek önálló intézése települési, területi (megyei, fővárosi) vagy országos szinten.