Szerda este Székesfehérvárott Litvánia ellen lép pályára a magyar labdarúgó válogatott barátságos mérkőzésen. Mire jó ez a meccs, mire érdemes koncentrálni ennél a tét nélküli, a csapat jövője szempontjából mégis fontos találkozón?

Azért fontos a meccs, mert az újjáalakult válogatott mindössze egyetlen ilyen meccset tudott eddig lejátszani, Angliában. Viszont ahhoz, hogy a játék egyre harmonikusabban működjön, mindenképpen össze kell csiszolódnia a játékosoknak. Minden lehetőséget meg kell tehát ragadni, hogy minél többet együtt lehessen ez a közösség.

Ez a néhány nap nem hangzik optimálisnak...

Ezt az UEFA által biztosított két és fél napot kell felhasználnunk. Minden körülmény adott, hogy egy jó mérkőzést játszhassunk egy velünk nagyjából azonos szinten álló, a világranglistán közel azonos helyen szereplő csapattal.

Mire lehet még jó egy ilyen – valljuk be, az eredmény szempontjából szinte teljesen lényegtelen – meccs?

Kijavíthatjuk azokat a hibákat, amiket az előző meccseken tapasztalhattunk, illetve tovább fejleszthetjük azokat a pozitív dolgokat, amik eddig is működtek. A játékosok egyre inkább megimerik egymás erényit, és egyre inkább a legjobbjukat tudják adni. Ezek olyan szempontok, amiért eleve megérte erre az időpontra is lekötni egy meccset.

A válogatott utolsó meccse, az október tizedikén a hajrában egy remekbeszabott Dzsudzsák-góllal megnyert Finnország-Magyarország európa-bajnoki selejtező mérkőzés összefoglalója:

Sokan viszont amondóak, hogy semmi szükség egy ilyen tét néküli meccsre, amikor Európa-szerte dübörögnek a bajnokságok, a nemzetközi kupák. Nagy a sérülésveszély, miközben a játékosoknak előbb haza kell utazniuk klubcsapataiktól, majd vissza – mindezt néhány nap alatt, egy teljesen "lényegtelen meccs" kedvéért. Nem lenne csoda, ha a játékosok is úgy éreznék, ez a meccs csak púp a hátukra.

Erre a választ a magyar válogatott játékosai tudnák megadni. Egyáltalán nem érzem ezt rajtuk. Inkább örülnek, hogy ismét együtt lehetnek, hiszen formálódik egy jó közösség. Persze még az út elején járunk, az elmúlt három hónapban ugyanis csak kevés időt tölthettünk együtt. Úgy látom, hogy nemcsak örömmel jöttek a játékosaim, de nagy várják is a meccset, és mindenki szeretné a legjobb formáját betenni a közösbe.

Főleg a fiatalok. Kádár Tamás, a Newcastle fiatalja például komoly szerepet kaphat a litvánok ellen.

Igen, jól mondja, kaphat...

Ezek szerint még nem döntötte el, hogy kezdőként, csereként, esetleg csak a padon számít rá?

Valószínűleg a második eshetőség fog megtörténni. Egyébként nem csak rá vagyok kíváncsi, mindenkire nagyon odafigyelek. És nemcsak a mérkőzésen, hanem az együtt töltött idő teljes egészében. Hiszem, nem csak a pályán, hanem azon kívül is törekedni kell arra, hogy egyre többet tudjunk adni egymásnak.

Ez nagyon fennkölten hangzik, de nyilván nem csak ez, hanem a győzelem is fontos. Mit kell tudni a szerdai ellenféről, hogyan lehet őket legyőzni – mert hát ugye egy Litvánia ellen nyilván csak a győzelem lehet a magyar válogatott célja...

Nem szoktam a taktika részleteit a meccs előtt nyilvánosságra hozni, csak a játékosokkal osztom meg. Egy azonban biztos: egy olyan csapatot, mely a cseheket Csehországban megveri egy-nullra, illetve a spanyolokkal az ötvenötödik percben 1-1-re áll semmiképp nem szabad lebecsülni. Rendkívül fegyelmezett csapatjátékot várhatunk tőlük. Ennek az említett két mérkőzésnek a felvételei alapján mondhatom, nagyon nehéz dolgunk lesz Litvánia ellen.

Egy szép emlék - szépségdíjas találat egy legendás játékostól, azaz Fehér Miklós egyik gólja a 2000. október 11-i litván-magyarról:

Azért a győzelem csak megoldható feladat...

Természetesen erre fogunk törekedni. Erre sanszunk is van hazai környezetben. Bár egy rendkívül fegyelmezett és nehezen feltörhető védelemmel állunk szemben, az egészen biztos. Mi persze arra fogunk törekedni, hogy ezt minél hamarabb sikerüljön mégis feltörni...