Orbán: speciális bánásmód kell Közép-Európának

A miniszterelnök megemlítette, hogy november 30-án találkozik Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel. A belpolitikai helyzet elemzése kapcsán a kormányfő azt mondta, hogy sajnos a Fidesz nem hitegetheti magát azzal, hogy a programja minősége és a kínált alternatíva nagyszerűsége ragadta magával a magyarokat. "Bár reménykedünk, hogy ilyesmi is történt" - tette hozzá.

Orbán úgy vélte, hogy nincs messze az EU és Oroszország közti történelmi kiegyezés pillanata. Annak ellenére, hogy a pontos időpont még nem ismert, "az események logikája" ezen irányba mutat. Ebben a nagy történelmi folyamatban pedig véleménye szerint Közép-Európának garanciákat kell kapnia, például az energiafüggetlenség, a katonai biztonság, a közlekedési infrastruktúra vagy a gazdasági átláthatóság tekintetében, mert - mint hangsúlyozta - a kiegyezésnek a térség nem lehet csupán elszenvedője.

Orbán meglátása szerint a gazdasági válság előtti tapasztalatok azt mutatják, hogy Közép-Európa "az európai versenyképesség egyik kulcstérsége" és az Európai Unió "egyik legperspektivikusabb" régiója. Véleménye szerint a gazdasági válság után is feltehetően ez a térség lesz a gazdasági növekedés motorja, s kétszer akkora növekedést fog produkálni, mint a nyugat-európai országok.

A belpolitikai helyzet elemzése kapcsán a kormányfő azt mondta, hogy "valójában a düh, az elkeseredés, a süllyedés miatti elégedetlenség dobott felszínre bennünket olyan mértékben, hogy ma kétharmados parlamenti többségünk van".

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely a csatlakozása óta nem tudta emelni a gazdasági növekedését, s az államadósság az 50 százalék körüli szintről 80 százalékos szintre emelkedett, miközben az életszínvonal zuhant. Orbán megfogalmazása szerint a gazdasági süllyedést züllés is kísérte, amely a magas korrupcióval, a nem ritka hatalmi visszaélésekkel, valamint a közéletben a civilizált közbeszéd, a megbízhatóság és a korrektség hiányával jellemezhető.

Mindehhez szerinte olyan civilizációs betegségek is járulnak, mint az alacsony foglalkoztatottság a munkaképes lakosság körében, amely alig 55 százalékos az unió 65 százalékához képest, a lakosság csökkenő száma, valamint az a tény, hogy a 10 millió emberből 3 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt. "Ez a kudarc húzódik meg az idén bekövetkezett nagy politikai fordulat mögött, amelyet otthon egyszerűen csak kétharmados forradalomnak nevezünk" - mondta Orbán. Hozzátette, hogy a kormánytól a süllyedés és a züllés megállítását, valamint a civilizációs betegségek gyógyításának megkezdését várják el jelenleg a magyarok.

Orbán szerint a komoly gazdasági válság után Magyarország négy hónap alatt kiutat talált a csődhelyzetből. A rövid távú siker - amely azt jelenti, hogy a költségvetési hiány idén legfeljebb 3,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos lesz - azonban Orbán szerint nem feledtetheti a csapda lényegét, a nyolcvanszázalékos GDP-arányos államadósságot, amely a tervek szerint 2014-15-re csökkenhet hetven százalékra.

A miniszterelnök elismerte, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítsége nélkül Magyarország összeomlott volna, szerinte az országnak azonban továbbra már nem politikai alkukkal megszerezhető forrásokért kell "ácsingóznia" a nemzetközi szervezeteknél, hanem vissza kell térnie a pénzügypiacokra, és onnan kell az igényeit fedeznie. Ennek azonban Orbán szerint súlyos feltétele a kiszámíthatóság, szavahihetőség, ellenőrzés alatt tartott költségvetési hiány és világos közép- és hosszú távú stratégia.

Ennek részeként Magyarország takarékossági intézkedéseket és válságadót vezetett be, megindította a közigazgatási, az adó- és a nyugdíjreformot, valamint az állami cégek átalakítását és megkezdte az új alkotmány előkészítését, amelyet jövő tavasszal fogadhat el a parlament - foglalta össze a miniszterelnök. Hozzátette, hogy az elhatalmasodott cinizmus és szkepszis leküzdéséhez, valamint a politika hitelességének visszaszerzéséhez kezdeményezte azt a politikai reformot, amellyel felére csökkenhet a politikai osztály létszáma.

A bankadó kapcsán Orbán hangsúlyozta, nem tartja érdemnek, hogy Magyarország vezette be elsőként, de látható, hogy lassanként több uniós ország is követi a példát, s feltehetően 2012-ig kialakul egy egységes európai bankadórendszer. A miniszterelnök elismerte, hogy "a magyar bankadó brutális", és megerősítette , hogy jelenlegi formájában 2012-ben megszűnik. Akkor majd vagy az európai szinten megvalósított bankadóra vagy a többi európai ország gyakorlatára tér át Magyarország - tette hozzá.