Óvoda

Nekem igazi MAGYAR gyerekkorom volt. Míg más gyerekeknek a kiságya felett csillagok lebegtek, nekem a hét vezér intett jó éjszakát. Esténként édesanyám nem meséből, hanem a Szent Korona-tanból olvasott fel.

Az óvodában sohasem csatlakoztam a liberálbolsevik globalista gyerekekhez: nem G. I. Joe figurákkal, hanem Szent Istvánnal és Szent Lászlóval játszottam. Számtalanszor megvertem velük a gonosz II. Konrádot, aki ellenséges páncélosaival többször is zaklatta Szent Hazánkat.

A menzán csak magyaros ételeket voltam hajlandó enni. Az antimagyar milánói spagetti rendszeresen vált kajacsata eszközévé, mivel azt nem tartottam egy MAGYAR óvodában adekvát ételnek. Persze az első dobás valamiért mindig Weisz Tomit érte, amiért ő antiszemitizmussal és kirekesztéssel vádolt, pedig én nem rekesztettem őt ki ezzel semmiből, sőt…

Alsó tagozat

Iskolás éveimben is hű maradtam elveimhez, amelyek miatt számtalan konfliktusba kerültem tanáraimmal. A legelső tornaórán a testnevelő tanár az igazgatóiba küldött, mert Árpádsávos tornazsákkal mentem iskolába.

Amíg mindenféle európai eredetmondákat kellett olvasni, addig én a pártus legendákat olvastam. Találtam is bennük rokoni szálakat a MAGYAROKKAL.

Hittanon, ami nagyon fontos volt a számomra, összevesztem a hittantanárral, mert azt állítottam, hogy Jézus is MAGYAR volt (ahogy a pártusok is). Sajnos ezért ki is zártak az óráról, cserébe beléptem a PFSZ-be.

Egy szűklátókörű rajztanár miatt harmadikban még iskolát is kellett váltanom. A feladat egy címer festése volt, ami ránk jellemző. Én úgy gondoltam, hogy kedvenc Árpádsávos mintámat használom, ami mellé, hogy meglegyen a nemzeti trikolor, egy zöld, élére zöld állított négyzetet tettem, és hogy MAGYAR vonás is legyen benne egy H betűt rajzoltam rá. Az esetet nem értettem, de az igazgató valami nyilaskeresztet emlegetett, nem tudom, mire gondolt.

Felső tagozat

A történelemórákat nagyon kedveltem: a tanár is éppen azon a véleményen volt, mint én. Bár szerinte voltak koncentrációs táborok, de én mondtam neki, hogy a tündérmesékben már nem hiszek. Az ő hatására léptem be a Magyar Gárdába is. Később sajnos másik tanár jött, emiatt megbukott az egész osztály töriből.

A legnagyobb vitáim földrajzból voltak, mivel a Felvidéket és Erdélyt hazánkhoz tartozó területnek neveztem.

Legutolsó élményem egy március 15-i ünnepség, amire gárdaegyenruhába mentem el. Az igazgató szerint ez nem tartozik az ünnepi öltözékek közé, ezért adott egy igazgatói intőt, bár ennek fényben azt nem értettem, hogy a farmer és a póló miért csak egy osztályfőnit ér…