Álljon fel a monitor elől

Eszerint a következő tíz kérdésre kell megfelelő választ adnia annak, aki egy egészséges munkahely megvalósítását tűzi ki célul. A tíz pont olyan résztényezőket foglal magába, amelyek mindegyike külön kutatási irányként jelenhet meg a megfelelő környezet kialakításának megalapozásakor.

1. Hogyan fogják használni a számítógépet (kizárólag egy valaki ül majd a képernyő előtt, vagy megosztott munkahely lesz)?

2. Milyen típusú a számítógép (asztali vagy hordozható)?

3. Milyen az asztal?

4. Milyen a szék?

5. Milyen típusú munka folyik majd az adott gépen?

6. Mi van a látómezőben (kiegészítő anyagok, segédletek)?

7. Milyen a pozitúra, amely meghatározó a munkavégzés során?

8. Mit kell a használó keze ügyében tartani?

9. Hová kerül a billentyűzet, és hová az egér?

10. Mi jellemző a környezetre, ahol majd a munka folyik (fényviszonyok, szellőzés, hőmérséklet, zajok?)


Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van a hetedik pontnak, és bármilyen meglepő, az abban körvonalazott feltételek megteremtése a legegyszerűbb. Ha jó szögben helyezkedik el, és kézre áll a billentyűzet (a szakértők az úgynevezett negatív lejtésű beállítást javasolják, ilyenkor a használó kinyújtott karjának meghosszabbított síkjában helyezkedik el a klaviatúra, s ezáltal minimális terhelés jut a megfelelő izmokra), ha az egerészésben részt vevő csukló és ujjak biztos és pihentető támaszt találnak, ha a monitor felső éle minimálisan a szem síkja alá kerül, az már fél siker.

Ezek az eszközök ugyanis a kereskedelemben a legkorszerűbb kivitelben is elérhetők, igaz, az árak elég magasak - az ujjak relaxációját segítő egér például 100 euró körüli áron kapható. Egy holland cég fejlesztette ki (orvosi kutatásokra támaszkodva), és célja megakadályozni az "egérkar szindróma" kialakulását, amelytől világszerte több millió számítógép-használó szenved; tünetei a hát- és karizomfájás, zsibbadás, csukló- és ujjfájás, esetleg a kar és a csukló erőtlensége. A megoldás olyan egér lett, amelyik laza, pihentető pozícióba segíti az ujjakat és a csuklót. Ennek következtében az eszköz használatakor nagyobb szerephez jut az alkar, tehát a terhelés megoszlik az izmok között.

Mindemellett a Cornell Egyetem tanulmányának készítői nem feledkeznek meg arról sem, hogy felhívják a figyelmet a munkavégzés során beiktatandó szünetekre. Ez lehet egyszerű szempihentetés (szemtorna), kézlazítás (az ajánlott idő hosszú gépelést követően két perc), pihentető szünet (fél- vagy egyóránként javasolt felállni, sétálni egy kicsit), átmozgató tornagyakorlatok (ilyeneket egy-két óránként ajánlatos beiktatni).

Felelősségvállalás

Az elméleti háttér tehát adott. Az egészséges számítógépes munkahely széles körű elterjedése Magyarországon azonban egyelőre a vágyálmok sorába tartozik még, és sajnos ma is igaz a Népszabadságban közel tíz éve megjelent megállapítás (akkor volt viszonylag friss még a területre vonatkozó jogszabály): "A munkáltatónak nem érdeke az ergonómiai szempontokat figyelembe vevő munkahely kialakítása, mert alkalmazottjának esetleges megbetegedése anyagilag nem érinti". A jogszabály betartásának ellenőrzése pedig továbbra is megoldhatatlan feladat.

Ilyenkor, év vége közeledtével gyakran lehet olvasni a legnagyobb munkáltatók társadalmi felelősségvállalásának megnyilvánulásairól, sorra látnak napvilágot nemes kezdeményezésekről, rászorulók megajándékozásáról szóló hírek. Arról viszont nemigen lehet hallani, hogy a legnagyobb tömeget alkotó munkáltatók felelősségvállalása a legalapvetőbbre - saját munkatársaik egészségének védelmére - irányulna. És nem csak a szűkös kommunikációs büdzsé miatt...