Nézőpont Intézet: MSZP kontra AB

1995 júniusától decemberéig számos alkotmánybírósági határozat mondta ki alkotmányellenesnek Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter gazdasági stabilizációs programjának egyes elemeit.

A vita "hivatalos" színezetet 1995 szeptemberében kapott, amikor a Horn-kormány közleményben kritizálta az Alkotmánybíróság döntéseit, amelyek "szűkítik a kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét, reformcéljait" - olvasható az MSZP kontra Alkotmánybíróság című, az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésben.

A lemondását nem sokkal később felajánló Bokros "mérhetetlen szereptévesztésről", "túlterjeszkedésről

és szerepzavarról" beszélt, valamint arról, hogy a kormány és a Parlament "szuverenitásának visszaszerzése"

érdekében szűkíteni kell az Ab költségvetési ügyekben rendelkezésre álló jogosítványait.
A kormányfő deklaráltan nem "engedélyezte" a hatáskörszűkítést, azonban az MSZP novemberi kongresszusa kiállt a tervezett és az Ab által megakasztott gazdasági stabilizációs csomag mellett. Bokros Lajos – és vele összhangban a kabinet korábbi közleménye – leszögezte: "más formában, de be fogják vezetni" az intézkedéseket. Végül az alkotmánybírósági döntéseket kritizáló kommünikét sem támogató SZDSZ-vezetőség ellenállása miatt nem került sor a pénzügyminiszter tervének végigvitelére.

A véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz való jog között szintén "történelmi feszültség" áll, mely a rendszerváltás utáni Magyarországon is erősen aktuálpolitikai színezetet kapott. A büntető törvénykönyv (Btk.) 1989 óta tartalmazza a közösség elleni izgatás tényállását, a gyűlöletbeszéd erőteljesebb szankcionálását azonban az Ab sohasem támogatta, a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére hivatkozva. A bírák a gyűlöletbeszéd megítélésékor ugyanis nem annak tartalmát, hanem az általa kiváltott hatást jelölték meg "fokmérőként", s részben ennek alapján semmisítették meg 1992-ben, 1999-ben, majd 2004-ben a Btk., 2008-ban pedig a polgári törvénykönyv szigorítását tartalmazó módosításokat - írta a Nézőpont Intézet.

A fenti Ab határozatok közös jellemzője, hogy pártállami, illetve MSZP-SZDSZ-többségű parlamentek törvényalkotását bírálta felül alkotmányellenesség miatt. "Ez utóbbi ok, illetve az akkoriban a cigányok elleni brutális gyilkosságsorozat miatt jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009 márciusában, hogy a gyűlöletbeszéd hatékonyabb pönalizálása érdekében alkotmánymódosítást kezdeményez". Úgy fogalmazott: "Ha erről az Alkotmánybíróság elnöke másképp gondolkodik, akkor mi megpróbáljuk módosítani az Alkotmányt". Draskovics Tibor akkori igazságügyi miniszter pedig egyenesen deklarálta: "Az Alkotmánybíróság gyakorlata ellentétben áll

az Alkotmány szellemével [...] csak egyet lehet tenni, megváltoztatni az alkotmányt".
A javaslat a konszenzus hiánya, a kormányfő lemondása, majd az új kormány megalakulása miatt lekerült a napirendről, maga a téma azonban nem. Egy újabb esemény – a Magyar Gárda szakadár szárnya által rendezett gyűlés holokausztot kétségbe vonó beszédei – miatt hivatalosan immár nem a kormány, hanem az MSZP kezdeményezte 2009 májusában az alkotmány módosítását. A javaslatot azonban képviselők fele se szavazta meg - emlékeztet az intézet.

Az MSZP-SZDSZ kormánytöbbség 2006-ban a közigazgatási hivatalok regionalizációja során először – megfelelő támogatottság hiányában – a kétharmados önkormányzati törvényt egyszerű "feles" törvénnyel módosította. A regionális közigazgatási hivatalok felállítását célzó módosításokhoz akkor egy kormányrendeletet is kapcsoltak, amelyek alkotmányellenességét 2007 decemberében mondta ki az Ab, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is ellátó hivatalok átalakításához az alkotmány értelmében kétharmados parlamenti döntés szükséges.

A mulasztásos alkotmánysértést megállapító határozat egyben 2008. június 30-ai hatállyal kötelezte a jogalkotót a hibák orvoslására. Az önkormányzati minisztérium akkori értelmezése szerint az Alkotmánybíróság azonban "csak egy jogalkotási technikát marasztalt el", ezért – ötpárti konszenzus hiányában – a kormány újra a korábban már alkotmányellenesnek mondott rendeleti jogalkotáshoz folyamodott, úgy azonban, hogy az időközben megsemmisített önkormányzati törvényi passzust nem korrigálta.

Az Ab ezt követően, 2008 novemberében újra megállapította a kabinet rendeletének alkotmányellenességét, ismét arra történő hivatkozással, hogy "a törvényességi ellenőrzés gyakorlására jogosult szerv hatáskörét kétharmados törvény kell, hogy szabályozza". Sőt, leszögezték, hogy "a kormány elvonta az Országgyűlés hatáskörét", megsértve ezzel "a jogállamiságból következő jogbiztonság követelményét is".

A helyzet törvényi rendezésére újabb határidőt, 2008. december 31-et írtak elő, azonban erre – továbbra is a kétharmados többség hiányából kifolyólag – nem került sor. A regionális államigazgatási hivatalokat ugyan létrehozták, anélkül azonban, hogy azoknak a helyhatóságok felett törvényességi ellenőrzési hatásköre lett volna. Ebből következően a kétharmados többséggel bíró Fidesz-KDNP 2010. szeptemberi

törvénymódosításáig alkotmányellenes állapot állt fenn. A korábbi, minősített többséggel nem rendelkező balliberális kormányzat tehát elképzelése véghezvitele és az Ab megkerülése érdekében olyan eszközt is hajlandó volt alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét a testület korábban maga mondta ki - írták a Nézőpont Intézet elemzői.