A házelnök elutasítja azt a felvetést, hogy a ma hatályban lévő az egyetlen lehetséges demokratikus modell, közjogi berendezkedés, annál demokratikusabb nincs, ahhoz képest csak féldemokrácia van.

Szerinte ha az új rendszer építésében alkotmányos akadályok vannak egy régi rendszer logikája szerint, például az Alkotmánybíróság (Ab) úgy dönthet, hogy megsemmisít különböző gazdaságpolitikai intézkedéseket egy krízishelyzetben, akkor ezeket az akadályokat el kell hárítani.

Általában, elviekben nem ért egyet azzal, hogy a parlamenti többség szinte havonta módosítja az alkotmányt aktuálpolitikai céljainak megfelelően. Ha konszolidált, nyugodt világban élnénk, ahol világos és egyértelmű szabályok vannak, azokat minden körülmények között be kellene tartani - mondta.

Ma azonban Magyarországon rendkívüli helyzet van, amit az eddigi rendszer, a világgazdaság válsága, az előző kormány politikáját, válságkezelő intézkedéseit kísérő erkölcsi-bizalmi válság okozott.

Úgy fogalmazott: ha nem asszisztált volna a világ, az IMF, az EU ahhoz a hazugsághoz, hogy az ez évi költségvetés alapján lehet 3,8 százalékos hiány, akkor nem kellett volna az Orbán-kormánynak a hazugság miatt létező lyukakat betömni rendkívüli pénzügyi intézkedésekkel, válságadókkal.

Kövér László "erkölcsi-jogi" felfogása szerint elfogadhatók az elmúlt hetek intézkedései, a 98 százalékos különadó bevezetése, az Ab jogkörének szűkítése, a magánnyugdíj-pénztári befizetések visszaterelése az állami rendszerbe, azzal együtt, hogy mindaz, ami történt, nem bevett működése a demokratikus hatalomgyakorlásnak.

"Olyan lépésekről döntöttünk, amelyeket a helyzet rendkívülisége diktált, és amelyekhez képest csak rosszabb döntéseket hozhattunk volna" - emelte ki.

Elismerte, volt vita a lépésekről a Fideszen belül, tisztában voltak azzal, hogy van politikai kockázata, ára annak, amit csinálnak, és azt meg kell fizetni; ezeket kötelességszerűen számba is vették.

Az Országgyűlés elnöke azonban leszögezte: nem hozhattak más döntést.
Indokként elmondta: ha nem vállalják az intézkedéseket, nem tudnának egy másik úton elindulni. A kampányban azt ígérték: a gazdaságpolitikában a megszorítások útja nem vállalható, új úton kell elindulni.

A lépéssorozat kommunikációját, kivitelezését érheti jogos kritika - vélekedett.
A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban aláhúzta: már az alkotmányellenes volt, amikor az embereket állami erővel, törvénnyel kényszerítették, hogy a saját nyugdíjjárulékuk egy részét magánpénztárakba "csöngessék be".

Arra a felvetésre, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntések nem szerepeltek a választási ígéretek között, úgy reagált: ahogy az sem, hogy az új kormánynak fiktív 3,8 százalékos, jövőre pedig 3 százaléknál kisebb államháztartási hiányhoz, azaz az államháztartásban tátongó több száz milliárd forintos lyukhoz kell viszonyulni.

Akik most protestálnak, szóltak volna akkor, amikor ez a hazugságkonstrukció felállt, vagy különösen akkor, amikor az előző politikai garnitúra lelkiismeretlenül padlóra küldte ezt az országot - emelte ki.

A Költségvetési Tanáccsal összefüggésben közölte: nem hiszi, hogy azon áll vagy bukik a magyar költségvetés hitelessége, hogy van egy "gittegylet", amely évente majdnem egymilliárd forintot költ magára, miközben a számvevőszék is ellenőrzi a büdzsét, és léteznek független gazdasági elemző cégek.

A Fidesz új demokratikus modelljéről Kövér László elmondta: szimbolikusan lezárnak egy korszakot is az új alkotmánnyal, amely mindenféle értelemben új lesz, új preambulummal, új struktúrával, szöveggel. Egy mondatot tart meg a maiból, azt, ami a ma hatályos szövegben is megegyezik a még 1949-ben elfogadottal, azaz azt, hogy "Magyarország fővárosa Budapest" - fejtette ki, hozzátéve, az új alkotmány rövidebb, tömörebb lesz a mainál, s kevesebb részletszabályt tartalmaz majd.

Leszögezte: a rendszer azonban ugyanaz a parlamentáris demokrácia lesz, mint most, nem lesz elnöki, félelnöki rendszer.

Szerinte az alkotmányos berendezkedés alappilléreit tekintve nincs változtatási kényszer, de 20 év után van min változtatni; ide sorolta a választójogot, az önkormányzati rendszert, a hadsereget, a rendőrséget, a titkosszolgálatokat, a közigazgatást érintő kérdéseket.

Kiemelte: el kell gondolkozni azon, hogy az Ab hatásköre megfelel-e a demokrácia mai követelményeinek, vagy nagyobb szabadságot kell adni a végrehajtó hatalomnak, különösen a gazdasági tárgyú törvényhozásban, függetlenül a krízishelyzettől; az Ab-re szükség van, de nincs kőbe vésve, hogy csak olyan lehet, csak olyan hatáskörrel működhet, mint ma Magyarországon.
Hangsúlyozta: az alkotmánnyal kapcsolatban saját véleményét mondja, még nincs döntés az alapvető politikai kérdésekben.

Az egy- vagy kétkamarás parlament kérdéséről úgy vélekedett: vannak érvek a kétkamarás parlament mellett, ám annak létrehozásával nehezen megválaszolható kérdéseket nyitnának ki.
Példának mondta: az új parlament már elfogadta a 200 fős Országgyűlés létrehozásáról szóló törvényt.

A Szent Koronával kapcsolatban Kövér László aláhúzta: az új alkotmány preambulumának utalnia kell a történelmi hagyományokra, a magyar állam és kultúra keresztény gyökereire.
A határon túli magyarokról szólva kiemelte: az alkotmánynak nem szabad megtiltania, hogy a nem otthon élő állampolgárokat szavazati jog illesse meg.

Arra a kérdésre, hogy legyen-e népszavazás az új alaptörvényről, a házelnök közölte: azt nem tartja sem szokásosnak, sem szükségesnek.