Az Orbán-kormány a várakozásoknak megfelelően nagyobb összeget fordít sport célokra, mint az előzőek. Kérdés azonban, hogy mennyit profitálhatnak ebből az általában rendkívül rossz állapotban lévő sportlétesítmények. Talán könnyebb lesz a helyzet, ha beindul a hangzatos elnevezésű Nemzeti Sportlétesítmény Fejlesztési Stratégia, ami lényegében közel tíz éve készül – vagy mondjuk úgy, kallódik.

Valóban, a stratégia 2001 óta készül. Már akkor letettünk az akkori sportvezetés asztalára egy tervezetet. Azóta sem vitatta senki, hogy egy ilyen átfogó stratégiára nagy szükség lenne, de mindig hiányzott a komoly szándék – a legtöbbször gazdasági oldalról.

Vagyis a pénz.

Néha a szándék sem volt az igazi. Talán mindenki felmérte, hogy ez nagyon nagy munka szakmailag és egyébként is.

Most azonban elkészült a Nemzeti Sportlétesítmény Fejlesztési Stratégia. Jól hangzik, de vajon mit takar a hangzatos elnevezés?

Három fontos pillére van. Az egyik a helyzetfelmérés. Tudnunk kell, kellene, hogy mi van most.

Miért, nem tudják!? Általános rálátásuk azért csak van a hazai létesítmények állapotáról...

Az egyik nagy probléma, hogy azt sem tudják, mit jelent a szó, sportlétesítmény. Építészileg még csak-csak megtalálható a megfogalmazása, viszont szakmailag sem ártana kritériumokat megfogalmazni. Egy sportlétesítmény ugyanis – ha egy utcai futóversenyt veszünk – lehet akár maga az utca is.

A jelenlegi állapotokról pedig szerintem elég csak annyit mondani, hogy a legtöbb a rendszerváltás előtt épült. Bőven húsz éves tehát a létesítmények zöme. Néhány éve olvastam egy anyagot az állami létesítményekről, mint amilyen a Puskás Stadion. Az állt benne, hogy néhány létesítménynek már csak húsz, harminc százalékos a használhatósága.

Ezzel együtt is azt mondjuk, nem biztos, hogy mindenhol újat kellen építeni. Hanem – nyilván kevesebb pénzből – fel lehetne jó néhányat újítani. Nem kellenek mindenhol több milliárdos beruházások, lehet, hogy néhány tíz millióból még mindig felújítható egy kisebb létesítmény annyira, hogy használható legyen akár évekig.

Melyek a stratégia további részei?

Senki nem tudja tehát megmondani, pontosan hány sportlétesítmény van Magyarországon. A rendszerváltás óta eltelt időben sok megszűnt, elég csak a különböző üzemek létesítményeit említeni. Ki tudja, mennyi került ezek közül magán kézbe, és azok még valóban a sport érdekeit szolgálják-e.

Fel kellene tehát mérni a pontos adatokat.

A másik, hogy született egy olyan elképzelés, miszerint egy-egy település nagysága szerint körülbelül milyen létesítmények szükségesek az elképzeléseink szerint.

A harmadik pedig, hogy ezek a létesítmények milyen szakami feltételeknek feleljenek meg. Nem ugyanaz szükséges egy óvodai vagy iskolai tornaterembe, mint egy egész megye sportéletében központi szerepet játszó multifunkcionális csarnokba. Ezt olyan részletességgel kellene meghatározni, hogy például mi legyen a teremben, hány zsámoly és hány kötél.

Hogy egy konkrét példát is említsünk, mindenki kíváncsi arra, mi lesz az omladozó Puskás Ferenc Stadion sorsa.

Évek óta megy a vita... Amit mi hallottunk legutoljára, hogy a legjobb lenne nekimenni és ledózerolni az egészet. Ugyanakkor olyan hangokat is hallani, hogy elég lenne esetleg a felső karély állapotát megoldani valamiylen módon.

Abban tehát mindenki egyetért, hogy valamit tenni kell.

Valamit muszáj. Nem állapot, hogy nem tudunk egy komoly labdarúgó eseményt hol megrendezni... Gyakorlatilag a fehérvári és a győri stadion alkalmas csak nemzetközi meccsek lebonyolítása.

Megkerestünk mindenkit. Komoly biztatást kaptunk, főleg Bánki Eriktől, a Parlament sportbizottságának elnökétől. Beszéltünk a MOB és az államtitkárság képviselőivel is. Valamilyen tervnek el kell készülnie. Mert ha nem, akkor beszélhetünk a magyar sport potenciáljáról, az olimpiai érmekről, de nem lesz hol sportolni. Pedig mindenhol ez lenne az alap.

Mikorra jöhet rendbe valamelyest a helyzet?

Ha a mindenkori kormányzat megpróbál hozzá forrásokat teremteni, akkor olyan tizenöt év alatt el lehet jutni arra szintre, hogy legalább a létesítményeink egy része, a fontosabbak rendben legyenek. Ugyanezt kellene elérni az iskolai testneveléssel kapcsolatban is...