Az advent eredete az ötödik-hatodik századra nyúlik vissza, amikor még harangszó jelölte az advent és egyben az egyházi év kezdetét. Az advent a latin adventus szóból származik, ami eljövetelt jelent. Isten fiának, Jézus Krisztusnak az eljövetelét, ami egyben a megváltás közeledtét is jelentette.

Az adventi időszak tehát a várakozás, a reménykedés és a felkészülés időszaka. Mivel az Úr eljövetelére a hívők bűnbánó lélekkel készültek, az emberek ebben az időszakban szigorú böjtöt tartottak és rengeteget imádkoztak. Advent mindig Szent András ünnepe körül – idén november 28-án – kezdődik és négy hétből áll.

Az adventi koszorú eredete

Az adventi koszorú készítése ősi pogány időkig nyúlik vissza. Nem véletlen, hogy szalmából, vesszőből, gallyakból és fenyőágakból font kör alakú koszorúkat készítettek az emberek. Úgy vélték, ezzel megvédhetik magukat a gonosztól. Ha az adventi koszorúról beszélünk, mégsem a pogány szokásokra gondolunk. Egy protestáns lelkész – az első gyermekotthont megalapítója – Johann Heinrich Wichern szerette volna az árvák számára meghittebbé varázsolni az ünnepet, ezért egy hatalmas csillárt készíttetett a ház egyik termébe.

A fenyőágak közé minden istentiszteleten egy-egy gyertyát tűzött: minden hétköznap egy fehéret, hétvégenként pedig egy-egy pirosat gyújtott a gyerekeknek, összesen huszonnégy darabot. A lelkész kezdeményezését többen is követték, ám némileg megváltoztatták azt, így a fából készült csillárt felváltotta a fenyőkoszorú, a huszonnégy gyertyából pedig csak négy maradt.



A katolikus vallás szerint az adventi koszorún három lila – ami a bűnbánat színe – és egy rózsaszín – ami az örvendezés színe – gyertyának kell állnia. A mai koszorúkat általában fenyőágból készítik és négy azonos színű gyertyát helyeznek el rajta.

Ezek mellett nem ritka, hogy masnival, szalaggal, szárított gyümölcsökkel, tobozzal és száraz termésekkel is díszítik a koszorúkat. Ami viszont nem változott, hogy minden vasárnap eggyel több gyertya ég a koszorún. A gyertyák az idő múlása mellett egy-egy fogalmat is szimbolizálnak: a hitet, a reményt, a szeretet és az örömöt.

Az adventi naptár eredete

Ezt a kedves szokást egy édesanya találta ki. A legenda szerint nagyon unta már, hogy kisfia minden nap megkérdezte tőle, mennyit kell még karácsonyig aludnia. Egyik nap aztán az anyuka készített egy kartonlapot, amit huszonnégy mezőre osztott és mindegyikre egy-egy bonbont tűzött. A kisfiú egészen szentestéig, minden nap megehetett egy csokit.

Miután a fiú felnőtt, elhatározta, ő is szeretne örömet szerezni a gyereknek, ezért adventi naptárakat fog készíteni és árusítani. Hatalmas sikere lett, amit a naptárak elterjedése is bizonyít. Az adventi naptárak atyja, Gerhard Lang 1974-ben hunyt el Münchenben.