Bárándy: nem a nemzet alkotmánya készül, hanem a kormányé
Tegnap végre hivatalosan is közzétették az új alkotmány koncepciójának szövegét. A készülő alapdokumentum már eddig is nagy vihart kavart az ellenzék körében. Bárándy Gergely szocialista képviselővel beszélgettünk.
2010. december 3. péntek 06:50 - Hassan Szihám
Mi a véleményük az új alkotmány koncepciójáról?
Azt előrebocsátanám, hogy ez nem a végleges szöveg, hanem egy munkaanyag. Azonban jól tükröződik már most belőle, amitől előre féltünk, hogy ez egy párt alkotmánya lesz, nem pedig a nemzet alkotmánya. Nem érhető ugyanis tetten benne semmiféle konszenzus. Az ellenzéki és a
kormánypártok közötti vitás kérdésekben egyetlen egy esetben sem látszik, hogy ellenzéki javaslat szerepelne a koncepcióban. Vannak olyan tételek, javaslatok, rendelkezések benne, melyek számunkra biztosan elfogadhatatlanok.
Tudna esetleg konkrét példákat mondani?
Ilyen például a Szent Korona beemelése a preambulumba, vagy maga a
Szent Korona tan, vagyis annak bizonyos, kicsit kevésbé markánsan megfogalmazott tétele, a vallási pluralizmussal ellentétes rendelkezések megfogalmazása. Gondolok itt arra, hogy a kereszténység szerepére utalnak a
preambulumban, és itt nem feltétlenül a keresztény kultúrkört, hanem a keresztény vallást is érteni kell ebben a megfogalmazásban. Ugyanígy elfogadhatatlan számunkra egy korporatív alapon felálló második kamara létrehozása is.
Bizonyos szabályozási tárgyköröket tekintve véletlenül vagy szándékosan, de elégtelen a javaslat. Ugyanis az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás vonatkozásában olyan szűkszavú, hogy gyakorlatilag nélkülözi az összes garanciális elem alkotmányba emelését. Például az Alkotmánybíróság feladatköréről csak annyit szól, hogy a törvények alkotmányosságát vizsgálja. Ez egy nagy nulla.
A sajtószabadság szintén nem tartalmaz garanciális elemeket. Sőt, a koncepció ki is fejti, hogy külön törvénybe kell foglalni az erre vonatkozó szabályozást. Márpedig mi úgy gondoljuk, hogy az alkotmányba kell emelni például a közvélemény hiteles és befolyástól mentes tájékoztatásának kötelezettségét is.
Milyen javaslataik voltak, melyeket végül nem emeltek be a koncepcióba?
A munkához való jog a jelenleginél szélesebb körben történő deklarálása, például az indokolás nélküli elbocsátások tilalma kapcsán. De nem jelenik meg a koncepcióban a visszaható hatály általános tilalma, a társadalmi igazságosság, illetve az európai közösséghez való tartozás már a preambulumban történő deklarálása. Javasoltuk az élethez és az emberi méltósághoz való jog kiemelt alapjoggá tételét, de ez sem jelenik meg a koncepcióban. Semmit nem emeltek be az ellenzéki javaslatokból, ezért mondom, hogy ez egy Fidesz-alkotmány, nem pedig a nemzet alkotmánya.
A cinizmus csúcsa az, hogy ez a parlament egy vadonatúj alkotmányt kíván elfogadni úgy, hogy kétharmados többséggel ők gyakorlatilag egyedül dolgozzák ki és szavazzák meg. Viszont beépítenek egy olyan klauzulát, hogy a készülő alkotmány csak akkor módosítható, hogyha a javaslatot két egymást követő országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmada megszavazza.
Egy ilyen rendelkezésnek lehet helye, de csakis akkor, ha a most készülő alkotmányt is ilyen technikával fogadják el. Hol van itt a következetesség, hogy egy új alkotmányt úgy kívánnak elfogadni most, hogy a jelenlegi parlament szavazza meg, majd ennek az alkotmánynak a módosítását hosszú évekre lehetetlenné teszik azzal, hogy utána nemhogy egy újabb alkotmányt, hanem a módosítást is már csak két egymást követő parlament tudja elfogadni.
A nemzetközi direktíváknak mennyire felel meg a készülő alkotmány?
Az Európai Unió alkotmányának vitájakor például hosszas civódás folyt a vallás kapcsán, és végül amellett döntöttek a tagállamok, hogy ne jelenjen meg az új alkotmányban. A magyarban meg fog jelenni.
Egy koncepcióból egyébként még nehéz megmondani egyébként, hogy mennyire felel meg a nemzetközi direktíváknak. Sok mindenre utal a koncepció, hogy bekerülhet az alkotmányba, de nem tudni, hogy amikor majd normatív módon, szövegszerűen megfogalmazzák, hogy fog kinézni. Természetesen az alapvető emberi jogokat megjeleníti ez az alkotmánykoncepció.
Azonban ha egy klasszikus Szent Korona tan megjelenik az alkotmányban, az biztos, hogy ellentmond a nemzetközi normáknak. Mivel ez alapján a magyar társadalom bizonyos rétegei nem részei a magyar nemzetnek. Ráadásul a Szent Korona tan egy egészen más felfogást, egy rendi társadalmat tükröz, nem pedig a modern köztársasági formát, a demokráciát.
A jelenlegi alkotmányhoz képest ezt inkább előrelépésként vagy visszalépésként tekintik?
Egyértelműen visszalépésnek tartom, mert azok a garanciális elemek, melyek a készülő alkotmányból hiányoznak, azokat a jelenlegi magában foglalja.
A bíróságokra, az
Alkotmánybíróságra is sokkal részletesebb szabályozás vonatkozik. Emellett a sajtószabadság alapjait is rögzítenie kellene az alkotmánynak. A mostani alkotmányunk teljes mértékben a világnézeti semlegesség alapján áll, viszont a készülő dokumentum úgy tűnik, ezt is meg akarja törni. Alapvető problémák vannak vele, de akkor lehet majd igazán részletesen megvitatni, ha már egy végleges, kidolgozott koncepciót látunk magunk előtt.
A Szent Korona-tanról
A Szent Korona-tan Magyarország történelmi, íratlan alkotmányának alapját képező hagyomány, melyen a magyar állam eszméje alapult, és amely máig ható befolyást gyakorol az alkotmányos közgondolkodásra.
A sacra corona kifejezés, először 1256-ban jelent meg IV. Béla egyik oklevelében, az esztergomi Szent Adalbert-főszékesegyház számára kiállított kiváltságlevélben "a hozzánk és a szent koronához hűtleneket ...nekünk és a szent koronának engedelmeskedni kényszeríti".
állított kiváltságlevélben "a hozzánk és a szent koronához hűtleneket ...nekünk és a szent koronának engedelmeskedni kényszeríti".