MKHSZ: lehetett volna szigorúbb a szabályozás

Az MHKSZ, a magyarországi műsorterjesztési vállalkozások érdekvédelmi szervezete kedden juttatott el közleményt az MTI-hez, melyben jelezték: egyetértenek a törvény azon céljaival, amelyek útján korlátozható, illetve megakadályozható média- és médiaterjesztési monopóliumok kialakulása, valamint keretek közé szorítható a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók erőfölénye a média- és hírközlési piacon. E körben viszont az MKHSZ a tervezetben foglaltaknál szigorúbb szabályozást is el tudott volna képzelni - tették hozzá.

A szövetség álláspontja szerint a törvényjavaslat előremutató abban a tekintetben, hogy felismeri és kezelni törekszik a nyomtatott és elektronikus média, a médiaterjesztési felületek, platformok és technológiák fejlődését. Emellett kifejezi az igényes hazai médiatartalmak iránti közösségi igényt, megfogalmazza az ehhez rendelhető eszközöket és forrásokat, és ennek keretében hangsúlyozza a közszolgálati televíziók, rádiók, a közösségi médiaszolgáltatók és a független műsorkészítők szerepét.

A törvénytervezet szerintük kellő pontossággal határozza meg a kötelezően továbbítandó műsorok körét és a továbbítás feltételeit. Emellett pedig üdvözlik a tervezetnek a médiatartalmak fogyasztóinak védelmére (kiskorúak, hátrányos helyzetűek védelme, reklámszabályok) felállított koncepcióját is.

Az MKHSZ egyetért a szankciórendszer méltányosabbá tételét és a hatóság "diszkrecionális jogkörét" szűkíteni kívánó indítványokkal, így a törvényjavaslatot e tekintetben "korrigálandónak" tartják. Ehhez kapcsolódóan pedig minden olyan kezdeményezést is támogatnak, amely a piacszabályozás tekintetében megfogalmazott alapvető kritériumokat szigorítja - jegyezték meg.

Közleményükben hangsúlyozták: "az új jogszabály 15 éves alkotmányos mulasztást pótol, amikor megteremti a médiatartalmak terjesztése szabályozásának alapvető feltételeit és eszközrendszerét, ezzel megteremti a korábban átláthatatlan és zavaros médiaterjesztési piac transzparenssé válásának lehetőségét és a médiapiaci szereplők tisztességes feltételek között való versenyének esélyét".

Összegezve az új médiatörvényt jelentős előrelépésként értékelik, de véleményük szerint még sok olyan szabályozási részterület maradt, amely további jogalkotást, részletszabályok megalkotását, avagy a tapasztalatok alapján a törvény kiegészítését, módosítását fogja igényelni.
Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet fideszes képviselők november 22-én nyújtották be a parlamentnek "A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról" címet viselő, 228 paragrafusból álló médiatörvény-javaslatukat. A tervezet parlamenti vitája december elején kezdődött.

A három fideszes képviselő által benyújtott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló kormánypárti törvényjavaslathoz kapcsolódóan a bizottság végül 316 ajánlási pontról szavazott. A médiafelügyelet és a médiapiaci szereplők jogait, illetve kötelességeit összefogó, többek között műsorkvótákról, médiapiaci szereplőkre kiróható szankciókról is szóló 174 oldalas jogszabálytervezethez az MSZP múlt pénteken 88 módosító indítványt nyújtott be. Az ellenzéki párt több más változtatás mellett kivenné a nyomtatott sajtóra és az internetre vonatkozó rendelkezéseket a médiatörvény-tervezet hatálya alól. A Jobbik 40, az LMP 37 módosító indítvánnyal élt.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló indítványról a tervek szerint december 20-án szavaz az Országgyűlés.