Ötszázszor is Kiváló Magyar Élelmiszer

Az AMC vezetője azon a díjátadó gálán beszélt minderről, amelyen kilenc cég több mint 20 terméke kapta meg a jogot a védjegy viselésére. Simon elmondta: a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy rendszerének fenntartására az idén mintegy százmillió forintot költöttek, jövőre azonban ennél többet kívánnak e célra fordítani. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az AMC-nek még nincs pontos jövő évi költségvetése.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért is felelős államtitkára az újdonsült védjegybirtokosokat üdvözölve elmondta: a magyar élelmiszerek részét képezik a magyar egyetemes kultúrának. A hagyományokban rejlik ugyanis a magyar élelmiszerek ismertsége, kedveltsége, és leggyakrabban kiváló minősége is.

Utalt arra, hogy az utóbbi időben nyilvánosságra került élelmiszerbotrányok leginkább az import termékekre vagy nyersanyagokra voltak visszavezethetők. Ez szerinte olyan társadalmi méretű élelmiszerbiztonsági kockázatot rejt magában, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, és a kialakult helyzet kormányzati szintű beavatkozást igényel.

Az egyik legelső ilyen intézkedés a másodlagos élelmiszervizsgálatok rendszerének bevezetése volt. Ennek során a kockázatosnak minősített külföldi termékekről részletes jelentést kértek a vállalkozóktól. Erre azért van szükség, hogy az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság megfelelően kotrollálhassa valamennyi, a polcokra kerülő termék biztonságát és minőségét.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a gyártók és a kereskedők minőségorientációjának ösztönzése mellett fontosnak tartja a fogyasztói minőségtudatosság, továbbá a magyar termékekhez kötődő lojalitás megerősítését is. Ennek érdekében a célkitűzések között szerepel a minőségi élelmiszerek előállítóinak további segítése.

Az államtitkár jelezte: folyamatban van a Magyar Élelmiszer Könyv szabályrendszerének átalakítása, amelynek során az eddigi szabályozás kétszintűvé válik.

Az első szintet lényegében a jelenleg érvényben lévő szabályozás adja, az új elem a magyar hagyományokra, illetve a magasabb szintű minőségi elvárásokra alapozva az eddig megismerteket meghaladó, de nem kötelezően alkalmazandó, azaz egy önkéntes betartáson alapuló rendszer kidolgozása és bevezetése.