A Biology of Reproduction című szakfolyóiratban közzétett tanulmányuk szerint egy hím egérmagzat X és Y kromoszómával bíró sejtjeit úgy módosították, hogy úgynevezett indukált pluripotens őssejtek (iPS-ek) jöttek létre belőlük.

Az iPS-ek olyan felnőtt (nem embrionális) sejtek, amelyek biológiai órája a genetikai átprogramozódás után visszaállt arra az állapotra, amely nagyon hasonlít az embrionális őssejtek állapotára.

Az így létrejött sejtvonalból növekedett sejtek egy része spontán módon elvesztette Y kromoszómáját. Ezeket az XO sejteket a kutatók nőstény egérdonoroktól származó embriókba fecskendezték, amelyeket később beültettek a kihordó "béregéranyákba". Ezek az egerek azután megszülték a csak egy X kromoszómával rendelkező utódokat, melyek felnevelkedtek, majd átlagos hím egerekkel párosodtak. Az így született nőstény és hím kicsinyek - tehát a harmadik nemzedék - genetikai állománya két hím egér, két apa génállományát hordozta.

A kutatást Richard R. Berhringer, az MD Anderson Rákközpont munkatársa vezette. A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy az eredmények megismétlése embereknél még igen távol lehet.
Más, korábbi kutatásokban megmutatták már, hogy lehetséges apa nélkül, illetve genetikailag két anyától származó egereket is létrehozni.