Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2011. évi költségvetést megalapozó salátatörvényt; annak kétharmados részei 255 igen, 90 nem szavazatot kaptak, a feles részeit pedig 254-en támogatták, és 91-en utasították el. A Fidesz és a KDNP voksolt igennel, az MSZP, a Jobbik és az LMP elutasította a javaslatot.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a jogszabály sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

A jogszabály - a salátatörvény hatályba lépésével - jogutód nélkül megszünteti a Költségvetési Tanács (KT) titkárságát, az új, háromtagú testületnek új jogosítványokat ad. A KT a jövőben a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdászból áll; a jelenlegi KT-tagok megbízatása megszűnik.

A törvény szerint a KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak, amely véleményét nyilvánosságra hozzák.

A salátatörvény változtat a cégek különadó-számításán úgy, hogy a távközlési tevékenységet végző cégek adómentességét 100 milliós adóalapról 500 millióra emeli, az energiaellátóknál pedig sávosan progresszív táblát alkalmazna; az energiaellátókra is sávosan progresszív adótáblát kell alkalmazni a jelenlegi lineáris adókulcs helyett, annak érdekében, hogy az adó jobban igazodjék az adóalanyok teherviselő képességéhez.

Az új rendelkezéseket már a 2010-es adóévben is alkalmazni kell.

A törvény részeként módosul a jegybanktörvény is: változik az MNB felügyelő bizottságának a díjazása. Jelenleg a felügyelő bizottsági elnök fizetése az MNB elnök bérének a 15 százaléka, míg a tagoké annak 10 százaléka. A módosítás fix összegűvé teszi a felügyelő bizottság tagjainak díjazását: az elnöké havi bruttó 1,2 millió forint, míg a tagoké havi bruttó 800 ezer forint lesz.

A jogszabály rögzíti azt is, hogy a korábbi általános költségvetési tartalék helyébe a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék lép, amely a költségvetés kiadási összegének 0,5-2 százaléka lehet. (A jövő évi költségvetésben 90 milliárd forint szerepel. Ez a 13.838 milliárd forint kiadási főösszeg 0,65 százaléka.) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére annak 40 százaléka használható fel az első félévben, ennél nagyobb arányú felhasználáshoz az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.

Jövőre több pénzből gazdálkodhatnak a parlamenti frakciók és a független képviselők is: a működésre fordítható havi költségkeret a maihoz képest egységesen 25-25 százalékkal emelkedik.

A személyi jövedelemadó 1 százaléka a jövőben felajánlható lesz a Magyar Kármentő Alap számára is - rendelkezik a salátatörvény.

A közoktatási törvény módosításával pedig azt mondja ki: az állami és helyi önkormányzati iskoláknak biztosítaniuk kell a hit- és vallásoktatás tárgyi feltételeit. Az ilyen oktatás fakultatív és csak egyházi jogi személy szervezheti.

A felsőoktatási törvény módosításával változik a gazdasági tanács létszámán és összetételén: az eddig a hallgatói létszámtól függő tanács a jövőben egységesen 9 tagú lesz, amelyből három tagot delegál a szenátus - ebből egyet hallgatói önkormányzati javaslatra - és hivatalból tagja a rektor valamint a gazdasági főigazgató. A további 4 tagot a miniszterek - az oktatásért-, a kormányzati tevékenység összehangolásáért-, az állami vagyon felügyeletéért- és az államháztartásért felelős miniszter - delegálják.

A jogszabály azt is kimondja, hogy az állami felsőoktatási intézmény a kezelésében lévő állami vagyont eladhatja, de ehhez előzetesen meg kell szereznie az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulását.

A jövőben egyedi állami kezesség vagy garancia csak díj ellenében vállalható, illetve új elem lesz az államháztartásban a megmentési célú egyedi állami kezesség - egyebek mellett ezeket a szabályokat is tartalmazza a hétfőn elfogadott, a jövő évi költségvetést megalapozó törvényeket módosító jogszabály.

Az államháztartási törvény új fejezettel egészül ki, amely az ellenőrzési rendszert tartalmazza. Ebben szerepel az az előírás, amely szerint további támogatás nem folyósítható annak, illetve a már megkapott támogatást vissza kell fizetnie annak, aki az ellenőrző szervek munkáját ellehetetleníti. Legfeljebb öt évre kizárható a költségvetési támogatásokból az, aki a támogatott céltól eltérően használja fel a kapott pénzt.

A központi költségvetésből a határon túli támogatások, valamint a kisebbségi önkormányzatok támogatásának a felhasználását a kormány - rendeletben - döntheti el. Az államháztartási törvény ad erre felhatalmazást.

A védett természeti területekből magántulajdonba került földeket 2013 végéig ki kell sajátítani. Az eredeti törvény ez év végét határozta meg a kisajátítás végső időpontjaként.

Az egészségbiztosítási törvény kiegészítése lett az a szabály, hogy ha a biztosítónak - például üzemi balesetből - követelése van egy munkaadóval szemben, akkor ez utóbbi telephelye szerinti munkaügyi bíróság jár el az ügyben.

A kis-és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztését támogató törvény kiegészült azzal a szabállyal, hogy ezek ellenőrzése során - az első esetben előfordult jogsértés esetén - bírság helyett figyelmeztetni kell a céget. Ez nem vonatkozik az adó- és vámellenőrzésre.