EU-elnökség: középpontban a roma-ügy

"Azok a romapolitikák, amelyek kizárólag az emberi jogi szempontokra összpontosítottak, kudarcot vallottak" - jelentette ki a kormányfő.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország különösen a csekély arányú roma lakossággal bíró EU-tagállamok számára szeretné világossá tenni, hogy a romák integrációja nélkül "a már letelepedett romaközösségek (...) könnyen ismét vándorló közösségekké válhatnak, ami senkinek sem jó".

A magyar uniós elnökség legfontosabb témájának Orbán Viktor az európai válságmechanizmus oly módon történő átalakítását nevezte, amellyel lehetővé válik, hogy az euró "középtávon valódi világvalutává váljon". A magyar kormányfő az interjúban a közös európai pénzt "az európai integráció kulcsának" nevezte. Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban így fogalmazott: "amíg nem látjuk a menetrendet, addig nem mondunk évszámot". Mindazonáltal leszögezte, hogy "Magyarország minden évben közelebb fog kerülni az eurózónához". Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Horvátország uniós csatlakozása a magyar elnökség "egyik meghatározó célkitűzése". Budapest ezenkívül "oroszlánként fog küzdeni a románok és a bolgárok schengeni csatlakozásáért" - tette hozzá.

A tervezett új magyarországi médiatörvénnyel kapcsolatban a kormányfő azt mondta, hogy "minden médiatörvény vitákat vált ki", és a magyar tervezetben "nincs olyan elem, amely valamelyik európai ország médiarendszerében ne létezne". "Teljes mértékben európai médiatörvényről" van szó - hangoztatta. A jogszabály körül fellángolt vitát illetően Orbán Viktor megjegyezte: "Demokráciában élünk. Diktatúrában nem lett volna ilyen nagy vita". A kormányfő szerint azért van szükség új szabályozásra, mert Magyarországon a 90-es évek eleje óta "egy elavult, félkész, rosszul szabályozott" médiatörvény volt érvényben, amelyet a mostani kormánynak kell "befejeznie".

A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításával kapcsolatban Orbán a költségvetés drámai helyzetét hangsúlyozta, amely mindenkinek a nyugdíját veszélyeztette. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az államadósság a GDP 80 százalékát teszi ki. Az intézkedéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy azzal "megmentették a magyar nyugdíjrendszert". A szolidaritás elvével magyarázta azt az intézkedést, hogy azok, akik ragaszkodnak magánnyugdíjpénztári befizetéseikhez, azok elveszítik jogosultságukat az állami nyugdíjra. "Aki velünk szolidáris, azokkal mi is szolidárisak vagyunk. Aki azonban nem szolidáris velünk, az ne számítson a társadalom támogatására" - mondta.

Orbán bírálattal szólt az 1998-ban bevezetett, hárompilléres nyugdíjrendszerről, amely szerinte "átgondolatlan" volt, és "nem a magyarok fejéből pattant ki", hanem sokkal inkább egy olyan "nemzetközi kísérlet" volt, amelyhez több volt kommunista ország is csatlakozott. "Ez nagy hiba volt" - szögezte le a kormányfő, aki mindenekelőtt a családpolitikában látja az európai nyugdíjrendszer jövőjét. "A feladat most az, hogy az európaiak - köztük a magyarok is - több gyereket vállaljanak. Ha nem lesz több gyerek, a nyugdíjrendszereket nem lehet fenntartani" - hangsúlyozta.