Általános teltház

Jelenleg 3500 férőhellyel rendelkeznek a fővárosi átmeneti szállások. Ez egy téli éjszakán többszörösen megtelik. Rendszerint október-novembertől egészen tavaszig tart ez a kritikus időszak.

„A hajléktalanszállók ilyenkor 120-130 százalékkal működnek, mivel 10-16 ember lakik egy szobában matracokon bezsúfolva, mint az állatok” – körvonalazta a siralmas helyzetet Erdős Jánosné. „Ezeknek az embereknek, akik eddig az aluljárókban vészelték át az éjszakákat, most semmilyen lehetőségük nincs.”

„Mivel más alternatívájuk nincs, az évek során többé-kevésbé bevált túlélési stratégiákat alkalmazzák. És nem csak arra, hogy a hideget hogy lehet túlélni, hanem arra is, hogy a társadalom elítélését hogy lehet túlélni” – mondta Síró Benő. „A társadalom nagy része nem látja be, hogy egyik pillanatról a másikra bárki hajléktalanná válhat. Óriási tévedés, amikor valaki azt hiszi, hogy ez a veszély őt nem fenyegeti.”

Alternatívák

Varga Péter szerint sincs felkészülve az ellátórendszer erre az eseménysorra. „Szükség lenne új férőhelyekre, és a jelenlegiek alkalmasabbá tételére. Ugyanakkor lakhatási támogatást kellene biztosítani nekik” – mondta a szakember. „De ehhez mindenképpen pénzügyi forrásokra van szükség.”

Erdős Istvánné szerint a szociális bérlakások állományát kellene növelni: „Tulajdonképpen ez nem csak hajléktalansági probléma, mivel nagyon sok ember a saját lakásában fagy meg télen. Idén már több mint 40 fagyásos eset volt, melynek a fele nem szabad ég alatt történt.”

Erdős szerint rengeteg üresen álló ingatlan van Budapesten, melyeket felhasználva egy kis átcsoportosítással, szervezéssel megoldhatnák a problémát. „Külföldön már működik, hogy a tulajdonosoknak adót kell fizetni az üresen álló ingatlanok után, így ösztönzik őket a bérbeadásra.”

Síró Benő szerint az egész problémát és a megoldási kísérleteket is gazdasági alapokra kell helyezni. „Munkát, feladatot kell adni nekik, mert az az egyetlen, ami képes egy ember felépíteni” – mondta Síró. „Nagyon fontos, hogy az ember lásson egy utat maga előtt, hogy honnan hova juthatok iksz idő alatt. Így van értelme az életének, és ezért hajlandó dolgozni.”

Adományok

A budapesti Vöröskereszt, ahogy a többi hajléktalanellátó szervezet azon a véleményen volt, hogy nagyon fontos lenne, hogy alternatívát biztosítsanak a hajléktalanok számára. „Éppen ezért igyekeztünk mi is bővíteni a férőhelyeinket. Tegnap nyitottuk meg Csepelen az új hajléktalanszállónkat emelt férőhelyszámmal” – mondta Varga Ágnes, a Vöröskereszt munkatársa.

„A csepeli hajléktalanszálló létrehozásában nagy szerepet játszott egy magánadományozó. Az ő segítségével, illetve saját erőforrásaink bevonásával, és a kerületi önkormányzat hozzájárulásával tudtuk ezt megnyitni” – mondta Varga, aki reméli, hogy a jövőben is számíthatnak hasonló felajánlásokra.

Pozitív kezdet

Ugyanakkor Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, aki részt vett a program kidolgozásában is, máshogy látja a helyzetet.

„Ez egy óriási siker már önmagában, hogy ennyi év után egy asztalnál ültek azok a résztvevők, akiken múlnak ezek a dolgok” – mondta Vecsei. „Az nyilvánvaló, hogy minden problémát nem tudunk megoldani, de kiindulásnak ez megfelel.”

„Mi elismerjük azt a jogát egy politikai vezetésnek, hogy legyenek céljai, és ezeket valamilyen módon hajtsa végre. Nekünk az volt a kérésünk, hogy ne nélkülünk” – mondta Vecsei. „Nyilván voltak súrlódások, ütközések, de hosszas levelezésekkel és körbeülésekkel végül megoldottuk.”

Vecsei szerint ha folytatódik ez a hozzáállás, melyet az elmúlt hetekben tapasztaltak, lehet jövője a hajléktalan-probléma rendezésének. Ez azonban mindenképpen éveket vesz igénybe.