Szerdán és csütörtökön a két nemzetközi újságíró-szervezet közös küldöttsége vizsgálódott Magyarországon. "A következő hat-tizenkét hónapban figyelemmel kísérjük, hogy a hétfőn a parlament elé kerülő törvény hogyan működik a gyakorlatban, hogy okoz-e problémákat" - mondta Vujovic, aki maga is tagja volt a küldöttségnek.

Részben újabb magyarországi látogatások útján, részben az újságírók visszajelzései alapján figyelik a törvény megvalósulásának következményeit a gyakorlatban.

Hangsúlyozta, nem szabad, hogy egy médiatörvény az újságírók munkáját megnehezítse, a sajtószabadságot akadályozza, nem szabad, hogy öncenzúrára kényszerítse őket. "Nagyon fontos, hogy az új törvény ne akadályozza a sajtószabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, akár úgy is, hogy öncenzúrára kényszeríti a sajtót" - mondta.

Vujovic kiemelte: problémásnak látja, hogy a törvényt nagyon gyorsan alkották meg. Szélesebb körű, nyitottabb párbeszédre lett volna szükség a média képviselőivel, "hogy ne állhasson elő olyan helyzet, hogy esetleg néhány hónap múlva módosítani kell a törvényt" - mondta. Egy médiatörvény nem a politikának szól, hanem a nyilvánosságnak és a médiának - tette hozzá.

Az újságírókkal és újságíró-szervezetek képviselőivel tartott találkozókon sok reakció hangzott el a médiatörvényre és sok aggodalom, bírálat - mondta Vujovic. Az MTI kérdésére, hogy vannak-e elemek, amelyekről már előzetesen azt gondolja, hogy gondot okozhatnak, azt felelte, minden olyan pont, amely "oda vezethet, hogy a média nem lehet olyan szabad, mint lennie kellene". Példaként említette, hogy a törvényjavaslat húsz százalékban szabná meg a "rossz hírek" arányának felső határát a műsorszámokban. "Ki dönti el, hogy mi rossz hír, és mi nem?" - kérdezte. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el két jobbikos képviselő módosító indítványát arról, hogy a jelentős befolyásoló erővel rendelkező kereskedelmi televíziók és rádiók hírműsoraiban a bűnügyi témájú híranyag vagy tudósítás nem lehet több a hírműsor időtartamának húsz százalékánál.

A tényfeltáró misszió résztvevői voltak még Anthony Mills, az IPI sajtószabadság és kommunikációs igazgatója és Pálics Márta, a SEEMO igazgatósági tagja. Mint azt Vujovic elmondta, a két nap alatt több mint harminc emberrel folytattak megbeszélést, köztük Szalai Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének munkatársaival és vezető magyarországi médiaszervezetek képviselőivel.