A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel, egyben jelezte, hogy a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a kamatemelés szükségességéről. A piaci elemzők megosztottak voltak a kamatdöntő ülés előtt, fele-fele arányban számítottak emelésre, illetve tartásra.

A legutóbbi, novemberi ülésen a tanács már megemelte 0,25 százalékkal az alapkamatot, elsősorban az erősödő inflációs kockázatok miatt és kifejtették azt is: a kamatemeléssel a monetáris tanács jelezte az inflációs cél elérése iránti elkötelezettségét, ugyanakkor ehhez a következő hónapokban további kamatemelések lehetnek szükségesek.

A tanács értékelése szerint az elkövetkező két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A monetáris tanács megítélése szerint monetáris szigorítás hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járnak.

A magyar gazdaság növekedésének fő forrása továbbra is az erős külső kereslet maradhat, azonban a harmadik negyedévben már a fogyasztásban is fordulat következett be. A háztartások fogyasztása a személyi jövedelemadó-kiengedésnek és a javuló foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően tovább élénkülhet. A beruházások érdemben csak a jövő évtől járulhatnak hozzá a növekedéshez. A feldolgozóiparba irányuló működőtőke-beáramlás növeli a beruházásokat, míg az bizonytalanabbá váló üzleti környezet ezt részben ellensúlyozhatja - jegyzik meg.

Az iparcikkek és piaci szolgáltatások elmúlt hónapokban tapasztalt áralakulása megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba - hívják fel a figyelmet.

Az ágazati különadók részleges áthárítása és az üzemanyagárak emelkedése további inflációs nyomást jelent. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és monetáris szigorítás hiányában 2012-ben is kétséges lenne annak teljesülése - szögezik le.

A monetáris tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések továbbra is a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak - írják.

A feltörekvő piacokba vetett befektetői bizalom erősödése ellenére a magyar eszközök kockázati megítélése nem javult. A fiskális pálya fenntarthatóságát és a gazdasági környezet kiszámíthatóságát övező aggodalmakat tükrözi a magyar államadósság újabb leminősítése és kockázati felárak régiós országokhoz viszonyított, hosszabb ideje tartó emelkedése - fűzik hozzá.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. január 12-én 14 órakor jelenik meg.

Csaknem eggyhangúlag döntött az MNB

A monetáris tanács csaknem egyhangúan döntött az alapkamat 25 bázispontos emeléséről 5,75 százalékra - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatón.

A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatemelési, illetve az 5,50 százalékos kamat tartására vonatkozó javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat 5,75 százalékra nőtt. Az MNB novemberben is emelte a kamatot, akkor 5,25 százalékról 5,50 százalékra.

Nő a feszültség?

A magyar jegybank és a kormány közötti, máris jelentős feszültség további éleződését eredményezheti az MNB hétfői újabb kamatemelése, amelyet egyébként az inflációs kilátások nem indokolnak - vélekedtek a negyed százalékpontos szigorítás bejelentése után londoni felzárkózó piaci elemzők.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi és befektetési tanácsadó csoport, a Capital Economics vezető feltörekvő térségi közgazdásza a hétfői MNB-kamatemelést kommentálva kiemelte: igaz, hogy a teljes kosárra számolt infláció jóval a 3 százalékos célszint felett jár, ennek fő hajtóereje azonban az élelmiszerárak emelkedése, és az ezt kiszűrve számolt alapszintű infláció sokkal enyhébb.

Mivel az infláció jövőre várhatóan a célszintre süllyed, az újabb kamatemelésről hozott döntés leginkább a kormány költségvetési politikájával szembeni "megrovó lépésnek" tűnik - vélekedett a Capital Economics vezető londoni szakértője.

Shearing felidézte Simor András jegybankelnök utalását arra, hogy a pénzügypolitikai szigorítás várhatóan mérsékelt lesz. Az elemző ennek alapján - és tekintettel a Capital Economics által nem túl fényesnek tartott jövő évi magyar növekedési kilátásokra - jó esélyt adott arra, hogy az MNB-alapkamat a hétfői emeléssel tetőzött.