ÁSZ: készül a kulturális stratégia?

A színházak állami támogatási rendszerének működését, valamint a színházak gazdálkodása során a támogatások hasznosulását vizsgáló jelentés megállapítja: 2010 márciusában 180 "színházi tevékenységet folytató szervezet" szerepelt a nyilvántartásokban. Az ellenőrzött időszakban - 2006 és 2009 között - a színházak évente 27,9-30,8 milliárd forint állami támogatásban részesültek.

Mint a jelentés készítői emlékeztetnek, a 2009. március 1-jén hatályba lépett előadóművészeti törvény jelentős változást eredményezett az állami támogatás rendszerében. A jogszabály alapján az előadóművészeti szervezeteket - az állami színházak kivételével - hat kategóriába sorolták az előadásszám és a bemutatók száma alapján, az állami támogatások nagyságát pedig a fenntartói részhozzájárulástól és a nézőszámtól is függővé tették. Lehetővé vált továbbá a társasági adókedvezmény igénybevétele a szponzorok számára.

A színházak gazdálkodásában az állami támogatás fenntartótól függetlenül a bevételek közel kétharmadát tette ki, a támogatási rendszerhez mégsem kapcsolódott a célok, hatások, valamint az ezek elérését elősegítő finanszírozási elvek, módszerek meghatározása - állapítja meg a dokumentum.

Az ÁSZ kiemeli: a színházlátogatások számában továbbra is jelentős régiós különbségek mutatkoznak. Rámutat arra is, hogy az állami színházak egy férőhelyre jutó támogatása 2009-ben két és félszer akkora (2,1 millió forint) volt, mint a színházi átlag.

A jelentés készítői üdvözlik, hogy az előadóművészeti törvény hatályba lépését követően a támogatási rendszer a korábbinál átláthatóbbá vált, megjegyzik ugyanakkor, hogy a jogszabály nem veszi figyelembe az ingatlanfenntartás és a fejlesztés pénzügyi igényeit. A független szervezetek számára nyújtott pályázati források felhasználásának hatékonyságát több tényező is csökkentette - jegyzik meg.

Hiányosságként említik, hogy az önkormányzatok a színházak támogatásának meghatározásánál elsősorban a működőképesség fenntartására összpontosítottak: a színházépületek fejlesztésére általuk nyújtott támogatás az ellenőrzött időszakban átlagosan harmadával csökkent, ezért az elmaradt rekonstrukciók akadályozták a korszerű színpadtechnikai megoldásokat és a gazdaságos üzemeltetést.

Mint az ÁSZ megállapítja, a vizsgált időszakban a színházak nézőszáma nem változott, az előadások száma növekedett, a reálértékben csökkenő támogatások hatékony felhasználásában így nem történt visszaesés.

A Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek megfogalmazott javaslatok között a számvevőszék szorgalmazza a színházi ágazat céljait is magában foglaló kulturális stratégia megalkotását, valamint a nemzeti kulturális intézmények köréről, feladatairól és támogatási elveiről szóló jogi szabályozás előkészítését.

A jelentés készítői a pályázati támogatások felhasználhatóságának pontosításáról, a kifizetések cél szerinti ütemezéséről, a számonkérésről, a szabályszerű felhasználás ellenőrzéséről is javaslatokat tettek, felkérték továbbá Réthelyi Miklóst, hogy értékelje egy teljes költségvetési évet követően az előadóművészeti törvényben meghatározott célok teljesülését.

A húsz oldalas jelentés teljes terjedelmében az ÁSZ honlapján (www.asz.hu) olvasható.