Amit az elefántokról tudni érdemes

A Loxodonta africana africana erdős és füves szavannákon, félsivatagos területeken egyaránt előfordul, míg a kisebb termetű Loxodonta africana cyclotis Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben él. A szavannai elefánt testsúlya 6-8 tonna, a duplája, mint az erdei elefánté, "vállmagassága" pedig 3,5 méter, vagyis 1 méterrel több.

A Harvard és az Illinois-i Egyetem, valamint a Yorki Egyetem kutatói génszekvenálási eljárást alkalmaztak, amely a gének összességének, a genomnak a vizsgálatát teszi lehetővé. A vizsgálatok kimutatták, hogy nem ugyanazon faj két alfajáról van szó: a szavannai és az erdei elefánt mindössze távoli unokatestvérek, amelyek a törzsfejlődés során 2-7 millió évvel ezelőtt váltak külön.

"Kutatásaink szerint a szavannai és az erdei elefánt igen távoli rokonságban állnak csupán egymással" - hangsúlyozta Alfred Roca, az Illinoisi Egyetem kutatója, hozzátéve, hogy mivel két különálló fajról van szó, más-más stratégiát kell kidolgozni az elefántok megóvására.

A kutatócsoport összehasonlította a modern afrikai és ázsiai elefánt genetikai kódját két kihalt faj - a gyapjas mamut és az amerikai masztodon - DNS-ével is.

"A legmeglepőbb, hogy a két afrikai elefánt genetikailag oly távol áll egymástól, mint az ázsiai elefánt a mamuttól" - fogalmazott David Reich harvardi tudós.

Michi Hofreiter, a York-i Egyetem professzora azt emelte ki, hogy a két afrikai elefánt-faj szétválása körülbelül akkor történt, amikor szétváltak az ázsiai elefánt és a gyapjas mamut "útjai"
A szekvenálás olyan biokémiai módszer, amelyet a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendjének megállapítására használnak. A DNS szekvenciája határozza meg azt az örökletes genetikai információt, amely minden élő szervezet működésének alapprogramját adja.