Lesznek majd központi, középfokú és alsó fokú szervek - ismertették a két hatóság szóvivői a szerdai sajtótájékoztatón.

A vámhatóság az elmúlt időszakban több száz millió és milliárdos nagyságrendű adócsalást derített fel; az, hogy egy szervezetben működnek majd, felgyorsíthatja a nyomozást, és a kármegtérülés is nagyobb lehet - közölte Sipos Jenő, a VPOP szóvivője.

Az APEH már október 1. óta háromszintes rendszerben működik; a vámigazgatásban januártól jelentősen változnak a hatáskörök és illetékességek. Burillák Attila, az APEH szóvivője elmondta: az új szervezet költségvetése 3,5 milliárd forinttal haladja meg az elődszervezetek idei együttes büdzséjét, de ez a hatékonyság emelkedésében megtérül majd.

A közép- és alsó fokú szervek között lesznek vám-, adóztatási- és bűnügyi feladatokat ellátó szervek. A NAV középfokú szervei a regionális vám- és pénzügyőr főigazgatóságok, amelyek átveszik a korábbi regionális parancsnokságok csaknem valamennyi feladatát.

Az alsó fokú szervek megyei igazgatóságokként folytatják tovább munkájukat, fő szabályként egy megyében egy-egy alsó fokú szerv működik majd.

Az integráció a végrehajtás terén a legelőrehaladottabb; az adó- és vámos ügyfélszolgálatok két-három éven belül válnak teljesen integrálttá - ismertette Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese.

A Központi Repülőtéri Parancsnokság feladatait a Repülőtéri Főigazgatóság veszi át. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete feladatai a NAV Szakértői Intézethez kerülnek, amelynek jogkörei kibővülnek az igazságügyi szakértői intézeti tevékenységgel.

A határvámhivatalok határkirendeltségekként élnek tovább a megyei igazgatóságok alárendeltségében. A regionális ellenőrzési központok megszűnnek, tevékenységük alsó fokú szintre, a megyei igazgatóságokhoz kerül.

A jövedéki szakterületet illetően az első fokú hatósági jogkörök gyakorlásának rendszere alakul át alapvetően a NAV létrejöttével. Január 1-től megszűnnek a regionális ellenőrzési központok, illetve a korábban Budapesten működő speciálisan csak jövedékes feladatokat ellátó vám- és pénzügyőri hivatalok, így a Pesti Jövedéki Adójegy és Zárjegy Hivatal és a 18. számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal. Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság nem lát el jövedéki feladatokat, míg a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság kizárólag jövedéki ellenőrzéssel és hatósági felügyelettel foglalkozik majd.

Budapesten, illetve Pest megyében négy fővárosi, illetve megyei igazgatóság alakul, illetékességi területük az állami adóhatóság fővárosi és Pest megyei szerveinek illetékességi területéhez igazodik.

A regionális parancsnokság utódaként megalakuló főigazgatóság alárendeltségében egy új vámszerv, a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG) jön létre, ez gyakorolja majd a regionális kiemelt adózók tekintetében a első fokú jövedéki hatósági jogköröket, a jövedéki ellenőrzés és a hatósági felügyelet kivételével.

A KAVIG 2011. január 1-től átveszi a 17. számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal országos hatáskörrel ellátott engedélyezési feladatait. A KAVIG vámeljárásokat nem végez (a villamos energia, a biztonsági papír, a nemesfém és drágakő, valamint a Budapesten és Pest megyében működő diplomáciai testületek kivételével).