Mindemellett 20-25.000 fő elbocsátásával járna a kereskedelmi szektorban, ha megszüntetnék a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartását - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

Majd hozzáfűzte, hogy ez csak a legóvatosabb becslés, ennél nagyobb bevétel-csökkenés is valószínűsíthető. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) december 13-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatát.

A módosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak e napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van. A módosítások - a törvényjavaslat elfogadása esetén - 2012. január 1-jén lépnének életbe. Dávid Ferenc hangsúlyozta: a kiskereskedelmi forgalom csökkent az utóbbi négy évben, így most, amikor még különadóval is sújtották a kereskedők jelentős részét, akkor "nehezen magyarázható meg az, hogy válsághelyzetben, belső fogyasztást élénkítő politika mellett bezárjanak élelmiszer-, műszaki és ruházati áruházakat, amelyek egyébként áfát, ágazati különadót, iparűzési adót, társadalom biztosítási járulékot fizetnek és legfőképpen munkahelyeket biztosítanak". Dávid Ferenc elmondta, hogy a kormánynak közvetlenül is jelezték ezzel kapcsolatos aggodalmaikat.

A munkaerőpiac jövő évi alakulásáról elmondta: 2011-ben reális lehet a kormány várakozásainak megfelelő, 0,6 százalékos foglalkoztatás bővülés versenyszférában. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) minimálbér és garantált bérminimum megállapodását úgy értékelte, hogy nem volt tér a bérek nagyobb emelésére, mert egy "pengeélen táncoló" gazdaságban a legális foglalkoztatás ellen hatna, ha a vállalkozásokat nagyobb - kötelező jellegű - bérnövelésre kényszerítenék.

A foglalkoztatás növekedéséhez a beruházásoknak, valamint a belső fogyasztásnak is nőnie kell jövőre - vélekedett a főtitkár. Az országos, 4-6 százalékos bérajánlásról elmondta: a versenyképesség és a költségviselő képesség határozza meg a vállalkozások béremelési lehetőségét és mértékét, emellett az ágazatok között, és azokon belül is lehetnek különbségek az emelésben, például a különadó-tehertől vagy a konjunktúrától függően.

Dávid a munkavállalói járulék 9,5-ről 10 százalékra történő emeléséről azt mondta: nem örülnek neki, hozzátéve, hogy az emelésre a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő döntés miatt volt szükség. Hangsúlyozta: vállalati bérfeszültséget okozhat az intézkedés, ezenkívül a félszázalékos élőmunkateher növekedésnek rossz üzenete van, míg az említett, - kizárólagosan hölgyekre vonatkozó - törvény diszkriminatív, és ellentmond annak az elképzelésnek, hogy a nyugdíj-korcentrumot emelni kell.

Idén számos intézkedés tette könnyebbé a vállalkozások működését - mondta Dávid Ferenc, példaként említve a beruházások engedélyezésének megkönnyítését, a társasági adó 10 százalékra történő csökkentését, a kis adók eltörlését, valamint a vállalkozói vagyon öröklésének illetékmentessé tételét, és a Széchenyi Kártya Program kibővítését. Kiemelte: egyetért az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer bevezetésével, mert egyszerűsít, "tisztít", teljesítményre ösztönöz, emellett fontos üzenet - és egyben költségvetési tétel lesz az adójóváírás kivezetésével - , hogy a minimálbéresek és a nagyon alacsony keresetűek személyi jövedelemadó oldalról is részt vesznek a közös teherviselésben. Támogatandó az is, hogy a közszférában bevezetik a normatív jellegű bértömeg-gazdálkodást, mert ezzel racionálisabbá, takarékosabbá válhat az állami, önkormányzati gazdálkodás - mondta Dávid Ferenc.

Az ágazati különadókat az államháztartás stabilizálása érdekében tudomásul vette a vállalkozói kör, ugyanakkor "aggodalommal tölti el" a vállalkozásokat, ha a különadókat 2013-tól nem vezetik ki - tette hozzá. A magánnyugdíj-pénztári átalakításról úgy vélekedett: továbbra sem lehet pontosan átlátni, hogy a pénztárak vagyonát hogyan tervezik elkölteni. Aláhúzta: ha a különadókból befolyó extra bevételeket és a magánnyugdíj-pénztári vagyont nem költik el hatékonyan, nem fordítják strukturális reformokra vagyis a költségvetés kiadási oldalának racionális átalakítására, akkor 2-3 év múlva "újabb vállalkozói adó- és járulékemelésre kerülhet sor", ez pedig számunkra nem elfogadható.