A közlöny 200. számában a költségvetési törvény mellett három másik jogszabályt is közzétettek. Ezek között van a nők negyvenévnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő törvény; az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosítása - amely egyebek mellett visszaállítja három évre a gyest -, valamint a közlekedési tárgyú törvények módosítása.

A december 23-án elfogadott, csütörtökön kihirdetett büdzsé szerint a jövő évi költségvetés hiánya a GDP 2,94 százaléka, 687 milliárd forint lesz. A törvény rögzíti azt is: a költségvetés bevétele 13.151 milliárd forint, kiadása 13.838 milliárd forint, hiánya pedig 687 milliárd forint, ami eredményszemléletben a GDP 2,94 százalékának felel meg.

A Magyar Közlöny 201. számában jelent meg a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása, amelynek értelmében nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót.
Közzétették a sztrájktörvény módosítását is: hatályba lépésével csak az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás, ennek hiányában az arról döntő munkaügyi bírósági határozat megszületése után sztrájkolhatnak a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző cégek munkavállalói.

Az államfő aláírta a közalkalmazottak jogállásáról, a társasházakról szóló, valamint az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosítását is. Szintén megjelent a hivatalos lapban a sporttörvény módosítása, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény módosítása, az egészségügyi tárgyú, valamint az energetikai témájú törvények módosítása mellett a Bethlen Gábor Alapról szóló és a bírósági eljárások gyorsítását célzó jogszabály is.

A médiatörvény sem a 200., sem a 201. számban nem jelent meg. A Ház december 21-re virradó éjszaka fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot, amelynek sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Ez azt jelenti, hogy miután megkapta, Schmitt Pálnak öt napja volt a jogszabály aláírására, illetve arra, hogy megfontolásra visszaküldje a parlamentnek vagy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Az aláírt jogszabályok kihirdetéséről a köztársasági elnöknek kell gondoskodnia.