Madárparadicsom biciklin

A Koppány völgyében fekvő, viszonylag ismeretlen madárparadicsom - amelyet jövőre kerékpárúton is meg lehet közelíteni -, így is tartogat látnivalókat a természetbarátoknak.

A tórendszer fészkelő és vonuló állománya sem tudta átvészelni a tavaszi, nyári esőt, hideget és árvizet. A tavakon megemelkedett a vízszint, és az esős időben nem találtak táplálékot a madarak, a fecskék, a gyurgyalag, a nádi poszáták, vízicsibék, nádszálon fészkelő fajok szinte 90 százaléka elpusztult - jellemezte a helyzetet az MTI-Pressnek Molnár Zoltán, a terület gondozását végző Magyar Madártani Egyesület tamási munkacsoportjának vezetője.

A madárállomány csökkenését jól mutatta, hogy nyáron naponta 8-10 egyedet tudtak meggyűrűzni, míg korábban százas nagyságrendben akadtak fenn szárnyasok a hálókon. Egyes fajok, például a cserregő nádi poszáta egyedei később, augusztus helyett októberben jelentek meg Pacsmagon, ami arra utal, hogy északi költőhelyeiken tudtak pótköltést végezni, más fajok már nem voltak ennyire szerencsések.

A 487 hektáron fekvő természetvédelmi terület így is bővelkedik látnivalókban, köszönhetően annak, hogy több mint kétszáz faj élőhelye. Decemberben is több száz nyári lúddal lehet találkozni, itt telel több récefaj - tőkésréce, csörgő réce, kerceréce - a szintén a récefélékhez tartozó kisbukó, nagybukó, a ragadozók közül feltűnik a szirtisas, a réti sas, a vándorsólyom és kékes réti héja is - sorolta a madártani szakember. Sőt egy ritka, vonuló faj, a nagypóli is itt maradt.

A Tamási és Regöly között fekvő, a szélesebb közönség előtt viszonylag ismeretlen Pacsmagi-halastavak Természetvédelmi Terület 1990 óta élvez védettséget, 1997 óta pedig a nemzetközi jelentőségű vadvizek sorába tartozik. A közel félezer hektáron hat halastó és az őket övező jelentős nádas biztosít élőhelyet 214 madárfajnak; legjelentősebb értéke a cigányréce. A hazai állomány csaknem egyötöde itt költ; korábban 50-55 párra tették a pacsmagi cigányréce-populációt, idén szeptemberben ennél nagyobb létszámban jelentek meg.

A megfigyelések szerint már kora tavasszal megérkeznek az első példányok, tavaszi vonulásuk április elején tetőzik, amikor számuk meghaladja a 200 példányt is. Az első fiókás családok május 20-a körül jelennek meg, de még augusztus végén is lehet látni néhány napos fiókákat vezető tojót. Az utolsó cigányrécék október végén repülnek el pacsmagi fészkükből.

Az 1-es számú tó 70 hektárnyi nádszigete jelentős gémtelepet rejt. A nádasban fészkelő szürke gémek ritkaságnak számítanak, ezek a madarak ugyanis többnyire ártéri erdők öreg, magas fáin szoktak fészkelni.

Mivel 50 kilométeres körzetben sem található hasonló adottságú terület, a tavak és nádasok vonzzák az átvonuló madarakat. A tavaszi vonulás a bíbicekkel kezdődik, amelyek százszámra repülnek naponta délnyugatról északkeletnek. A tavak kiolvadása után érkeznek a récék ezrei, néha több száz kanalas réce.

A múlt század 30-as éveiben épített tórendszer tulajdonképpen mesterséges élőhelyet jelent a madárfajoknak. "Magyarországon természetes terület nincs, az ember már mindenütt beavatkozott" - vélekedett ezzel kapcsolatban Molnár Zoltán, aki szerint a mesterséges élőhelyek azért jelentősek, mert itt a vízszint állandó. Ez azt jelenti, hogy a madarak költési sikeressége jóval nagyobb, mint a "természetes" helyeken.
 
A Bodrog árterében például, ahol a cigányréce második legnagyobb hazai populációja él, minden évben komoly ár vonul le, így a fokozottan védett madárfaj alig tud szaporodni. Pacsmagon jobb években a szaporulat 80-90 százalékban megmarad - mondta a madártani egyesület helyi vezetője.

Molnár Zoltán - a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium matematika-földrajz szakos tanára, elismert természetfotós - a terület legjobb ismerője. Mint mondta, évente 250 napot tölt teljesen vagy részben a tavaknál, fotóinak tekintélyes részét Pacsmagon készítette. Emlékezetes találkozásokat sikerült megörökítenie: egyik képén réti sas, róka és őz szerepel egyszerre. "A vadászok bizonyára nem hinnék el, hogy egy fácán és egy egerészölyv egymástól három méterre evett, pedig igaz - jegyezte meg.

A páratlan madárvilággal 1998 óta működő erdei iskolában diákok százai ismerkednek, és rendszeres helyszíne Pacsmag az őszi madármegfigyelő napoknak. A pacsmagi kutatóház alkalmas arra is, hogy korlátozott számban egész évben fogadni tudja a madarászat iránt érdeklődőket.

A természetvédelmi területre jelenleg Regöly és Adorjánpuszta felől, földes úton lehet eljutni. A megközelítési lehetőségeket bővíti, hogy 2011-ben kerékpárút épül Tamási és Regöly között. Az útvonal az eredeti tervek szerint egy, a területet átszelő, elhagyott vasúti pályán futott volna, azonban - éppen a védett állomány nyugalma érdekében - a természetvédelmi terület határvonalán halad majd. Az úton tervezett megfigyelő pontokról azonban a turisták is megismerhetik Pacsmag változatos madárvilágát - ígérte az MME munkacsoport-vezetője.