A multinacionális vállalatokat a magyar kormány különadó megfizetésére kötelezte, ám tizenhárom érintett felvette a kesztyűt. Vajon ki az erősebb?
2011. január 4. kedd 17:15 - Győry S. József
Kedvcsináló a nagyoknak
Újfajta hitvallás
A multinacionális vállalatok újfajta, a korábbi kötődésektől eltérő lojalitást igényelnek alkalmazottaiktól. A multinacionális cégeknél az alkalmazottak és vezetők munkavégzése és előremenetele majdnem katonai szigorúsággal szervezett, racionálisan szabályozott keretek között megy végbe.
A multinacionális vállalatok a betelepülésük után legalább öt évig adómentességet élveztek: mindezt a munkahelyek teremtése, valamint a szükséges infrastruktúrák telepítése - közművesítés, utak építése - indokolta.
A kimagasló üzleti lehetőség adott volt a vállalatok számára, az állam ellenben nem karolta fel a magyar termelőket, vállalatokat.
A multik extraprofitot termeltek, valamint becslések szerint évente 2000 milliárd forintot vontak ki a magyar gazdaságból. A közteherviseléstől távolmaradtak.
A válság éve
A tendencia megfordításának érdekében tavaly, október 18-án válságadók bevezetéséről döntött az Országgyűlés.
Az elfogadott törvény szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeknek az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetniük. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék az adó mérték - adta hírül az MTI.
Nagy Anna kormányszóvivő a HírExtrának adott interjújában
elmondta, hogy az adó bevezetésével és az érintett vállalatok kiválasztásával „… a kormány azt a szándékát fejezte ki, hogy nem akar még egyszer az embereken facsarni egyet.”
A kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeken felül az energetikai, a távközlési, illetve telekommunikációs szektort is érinti a 2013. január elsején - adókötelezettségük teljesítése esetén - hatályát vesztő válságadó.
Vicsorognak a multik
A különadó bevezetését a közteherviselés elvével lehet indokolni, ám a multinacionális cégek határozott tiltakozásukat fejezték ki a törvénnyel kapcsolatban. Január 2-án tizenhárom vállalat az Európai Bizottság (EB) közbenjárását kérte abban, hogy a magyar kormányt rábírja a „jogtalan terhek visszavonására”, valamint indítson eljárást Magyarországgal szemben".
Az EB szóvivője január 3-án közölte, hogy tanulmányozzák a panaszlevelet,
döntést csak a vizsgálat lezárása után hoznak.
A Die Welt online kiadásának információi szerint az Allianz, az E.ON, az RWE, a Telekom, az EnBW és a Rewe német vállalatok, valamint az osztrák Spar, az OMV és a Baumax, a cseh CEZ, a francia Axa, valamint a holland ING és az Aegon vezetői írták alá az EB felé benyújtott panaszlevelet.
Szakértői szemmel
Duronelly Péter a személyi jövedelemadó terén bevezetett sietős változással magyarázta a HirExtrának a különadó bevezetését. Egyértelműnek tartja azt, hogy a vállalatok a fogyasztóikkal fizettetik meg az adó összegét. Véleménye szerint mindezt alkalmazottak elbocsájtásával, valamint az árak emelésével tudják elérni.
Mint fogalmazott, „minden cég arra törekszik, hogy nyereséges legyen” abban az esetben is, ha az áremelésre korlátozott lehetőségeik vannak.
A közgazdász szerint az EU-nak más problémái is vannak jelenleg, így nem tartja valószínűnek azt, hogy fókuszba kerüljön a multik problémája. Véleménye szerint egy sokáig elhúzódó folyamatról van szó.
