A tárgyalásokat márciusra elnapolták. A négy perben hat kolontári, illetve devecseri lakos összesen mintegy 150 millió forintot követel a cégtől.

Az elsőként tárgyalt per két felperese egy 50 év körüli kolontári házaspár volt. A feleség elmondta, hogy október 4-én vonattal tartott hazafelé, mikor férje telefonált neki, hogy "kitört a vörösiszap, (...) a falu negyede odavan".

A házaspár elmondása szerint otthonukat elborította a hordalék, házuk földszintjén minden tönkrement, csak a tetőtérből tudtak kimenteni néhány ingóságot, az ár betonkerítéseket döntött le, fákat csavart ki. A család két földje is teljesen hasznavehetetlenné vált, a háziállatok elpusztultak.

"A következő sokk az volt, amikor hajnalban kitelepítették az egész falut" - mondta az asszony.
Jelenleg a házaspár albérletben lakik, melynek díját fél évig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fizeti.

"Honvágyunk van, de tudjuk, hogy már soha nem térhetünk vissza otthonunkba, a házunkat lebontották. Elveszettnek érezzük magunkat" - mondta a betanított munkásként dolgozó asszony.

A rokkantnyugdíjas, korábban nehézgépkezelőként dolgozó férj arról beszélt, hogy a katasztrófa látványa is borzasztó volt: "mint egy disznóvágás, mintha sűrű vér hömpölygött volna mindenütt a faluban". A házaspár könnyekkel küszködve beszélt a tárgyaláson a férj édesanyjának elvesztéséről, halálának körülményeiről; a 82 éves asszony holttestét a katasztrófa után két nappal találták meg a mentőcsapatok, 600 méterre a házától.

A tárgyaláson elhangzott az is, hogy a házaspár eddig összesen kevesebb mint egymillió forint támogatást kapott, ebből 300 ezret a kolontári önkormányzattól, 170 ezret a Vasas Sportklubtól, 150 ezret a káralaptól, 116 ezret a biztosítótól, 100 ezret a Maltól, 80 ezret a biztosítók szövetségétől, 28 ezret pedig a Győri ETO-tól.

Egy másik, hasonló kártérítési per keddi tárgyalásán az FB-n a károsultak hasonló eseményekről számoltak be. Házuk alsó szintjén két méter magasan állt az iszap, onnan csak a csillárt tudták kimenteni. Volt biztosításuk a házra, a biztosítótól ki is mentek kárfelmérésre, de szóban azt közölték, hogy úgysem fizetnek, hiszen ipari katasztrófa történt és arra nem vonatkozik a tulajdonosok biztosítása. A környéken mindenki így járt.

"Az életünket fenekestül felforgatta ez a katasztrófa, hiányzik minden, amit az évek során építettünk" - mondta a tárgyaláson az egyik károsult.

Az egyik felperes beszámolt arról is, hogy a katasztrófavédelem folyamatosan ajánlatokkal állt elő, számára érthetetlen jogszabályokkal teletűzdelt nyilatkozatokat íratott vele alá november 4-én és december 7-én, ám azt nem engedték meg, hogy az iratot aláírás előtt magával vigye és saját jogi képviselőjének is megmutassa.

A károsult a tárgyaláson elmondta azt is, hogy a házuk környékén minden ingatlant lebontottak, az ő háza is csak azért áll, mert nem írta alá a bontási engedélyt, ugyanis azt még elolvasásra sem adták oda neki.

Magyar György, a károsultak egyik ügyvédje a tárgyalások után újságíróknak azt mondta: az állam jogi képviselői ígéreteket tesznek, nyilatkozatokat íratnak alá, de semmi nem történik, a károsultak még arra sem kapnak lehetőséget, hogy saját ügyvédjeiktől kérjenek segítséget. Megjegyezte, hogy a Mal Zrt.-vel korábban folytatott, sikerrel kecsegtető egyeztetések azért szakadtak félbe, mert azokat megtiltotta a katasztrófavédelmi biztos, csakúgy, mint a kifizetéseket.

A Mal Zrt. ügyvédje, Ruttner György a tárgyalásokon azt hangsúlyozta, hogy a cég nagyon sajnálja a történteket, együtt érez az áldozatok hozzátartozóival és a károsultakkal, ám a felelősségét nem ismerheti el. Az alperes vitatja a kártérítési igény jogalapját, álláspontjuk szerint a Mal Zrt. az elvárható módon, a szabályok betartásával járt el, a katasztrófát vis maior okozta, elháríthatatlan természeti csapások, a sok csapadék, földrétegek elmozdulása.

A cég jogi képviselője utalt arra, hogy az illetékes környezetvédelmi főfelügyelőség 9 nappal a katasztrófa előtt helyszíni ellenőrzést tartott a Malnál, és mindent rendben talált.

Az ügyvéd kifejtette azt is, hogy a polgári törvénykönyv szerint a vörösiszap nem veszélyes anyag, azoknak a magánszemélyeknek a kárigénye pedig megkérdőjelezhető, akik beléptek az állami kárenyhítési programba, ugyanis ezekben az esetekben már az állam joga a kárigények érvényesítése.

A bonyolult kártérítési perekben sokszor előbb a jogalapról dönt a bíróság, azaz arról, hogy jár-e egyáltalán kártérítés a felpereseknek, és ha a fellebbezések után ez a kérdés a felperesek javára dőlt el jogerősen, akkor egy új eljárásban vizsgálják a kár pontos összegét, mindez pedig általában sok évet vesz igénybe.

A Mal Zrt. elleni kártérítési perek közül kedden négy kezdődött el a FB-n, azokban hat kolontári, illetve devecseri lakos összesen mintegy 150 millió forintot követel a cégtől.

Az iszapkatasztrófa miatt indított első kártérítési perben november 30-án tartott tárgyalást az FB. Abban az ügyben 20 millió forintot követel a devecseri felperes, akinek már jóval az első tárgyalás előtt, október 20-án ideiglenes intézkedésként 10 milliót megítélt az elsőfokú bíróság, ám a Mal fellebbezett a döntés ellen.

A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember halt meg, több mint százhúsz pedig megsérült. Devecserben több mint 200 ház vált lakhatatlanná, Kolontáron 34 épület lebontásáról döntöttek.