Hová folyt a föld alá söpört százmilliárd?
A négyes metró körüli több mint egy évtizedes huzavona mára már olyan szintű kollektív fásultsághoz vezetett, hogy vállat sem rándítunk, mikor bejelentik, hogy esetleg mégsem épül meg a második szakasz, mert 100 milliárd hiányzik.
2011. január 10. hétfő 08:40 - Hassan Szihám
A budapestiek számára a négyes metró megépítése lassan egy olyan végtelen történetté növi ki magát, mint a Sagrada Familia befejezése a barcelonaiaknak. A 2004-ben megkezdődött munkálatok óta számos alkalommal derült fény botrányos részletekre a metróprojekttel kapcsolatban, valószínűleg éppen ezért váltunk ennyire immunissá az újabb rosszhíreket illetően.
Még december végén röppent fel a hír, miszerint a metró második szakasza nem kerül megépítésre. Azóta Tarlós István kissé finomított az információn: az érintett szakaszt nem törölték a beruházási tervek közül, viszont egy fillér sincs a főváros zsebében a megvalósításhoz. Sőt, az első szakasz költségvetésében egy százmilliárdos lyuk tátong felelősök után kiáltva.
Épp egy olyan korszakot élünk, amikor roppant divatos csontvázak után kutakodni. És most itt van egy olyan visszaélés, aminek káros hatását mi hétköznapi emberek is érzékeljük saját bőrünkön, mégsincs elszámoltatás?
Százmilliárd forintról van szó, felfoghatatlan összeg. A négyes metró évek óta elviszi a pénzt a fővárosi kasszából. Talán pont ezt elégelte meg Tarlós is, hogy a metróépítés miatt nem igazán tudott más beruházásokba fogni a főváros, mivel a költségvetés nagy része a föld alá ment, ismeretlen utakra.
Tarlós azt mondja, nehéz lesz a következő néhány év, de majd a kormánnyal karöltve megoldják a problémát. Reméljük a legjobbakat. Ez viszont nem jöhet létre felelősök felmutatása nélkül. Hiszen nem tehetik meg mostmár velünk, lakosokkal, hogy nem építik meg a metrót.
Arról nem is beszélve, hogy a beruházók és a vállalkozók is úgy kalkuláltak, hogy a Keleti pályaudvar-Bosnyák tér közötti szakasz jelentősen megemeli az ingatlanárakat és a látogatottságot is az érintett környéken. Nem csak a helyi plázára kell itt gondolni, hanem azokra is, akik például az említett szakaszon nyitottak boltot, vagy vásároltak lakást. Őket ki fogja kárpótolni?
Úgy nem lehet várost fejleszteni, hogy a beruházások nagy része mögött nincs pénz, és emiatt teljesen képlékeny, hogy mi hogy valósul meg, ha megvalósul egyáltalán. Két opció marad ilyen esetben a befektetőknek: vagy bele sem vágnak a projektjükbe, vagy vállalják a bukás kockázatát. Előbb-utóbb ez nem teszi túl vonzóvá a magyar fővárost ilyen szempontból.
Ahogy tavaly novemberben a félkész Sagrada Familiát is megszentelte XVI. Benedek pápa, úgy a négyes metró terveiről is időről időre megállapítják, hogy milyen kiváló lesz a maga nemében. Ezzel viszont nem megyünk túl sokra, amíg a templomban nem tudunk misét hallgatni, a metrón pedig utazni.