Napjainkban probléma egy véres szék, egy sáros takaró, sőt, egy mocskosszájú rapper is. Miközben a hatóságok azon aggódnak, hogy egy hírműsorban mit látnak a tinik, a videoklipekben szadomazó-játékokkal szórakoztatják őket az előadók.
2011. január 11. kedd 17:59 - HírExtra
Lady Gaga, Mexikó és a nácik
Eddig az erotikáról beszéltünk, de Lady Gaga kiválasztott videójánál, az Alejandrónál inkább a nyomasztó hangulat ábrázolásáról ejtenénk néhány szót. Bár a magyar őszi valóságtól is szívünkhöz kaphatunk néha, a tabukat lazán döntögető Lady Gaga legutóbbi videójától inkább valósággal megijedünk. És még rossz kedvünk is lesz tőle.
A mexikói szappanoperák sztorijaira hajazó dal klipje messze elrugaszkodik a napsütéses drogbárós Mexikótól és a második világháborúba kalauzol el minket, néhány alternatív ferdítéssel. Itt a katonák neccharisnyát és tűsarkú cipőt hordanak, öldöklik egymást és nyomasztó háborús képek előtt táncolnak – elég agresszív módon. Egy rövid jelenetben csoportosan verik meg az énekesnőt. Vagy inkább megerőszakolják?. Ki tudja ezt már követni...
Gaga sem nyugtatja meg a zavart lelkünket. Vagy egy ágyban erőszakolják meg lekötözve, vagy halott apácaként fekszik merevvé vált arccal. A halál oka egy rózsafüzér lenyelése. Mindezt olyan színekkel és világításokkal, amik mögött elbújhat a legszürkébb, legködösebb hétfői hajnal is.
Ilyen a popszakma
Ilyen tehát jelenleg a popszakma, ezt látják ma a gyerekek óránként a tévében. Míg régen Britney iskolásruhában táncolt a sulifolyosón, ma már Marilyn Manson is zavarba jön egy-egy könnyűzenei videó láttán.
A megrázó nem ez a kulturális metamorfózis, hanem sokkal inkább az, hogy már erre van szükség ahhoz, hogy az előadók felkeltsék a tizenévesek figyelmét. A klipekről Pásztor Sándor gyermekpszichológust kérdeztük, aki egy elég szomorú jelenképet vázolt fel nekünk a serdülő generáció lelki állapotáról.
„A serdülők többségének ingerküszöbe - köszönhetően a hasonló és durvább videóknak, akciófilmeknek, agresszív reklámoknak, stb. - manapság igen magas, ezért az őket megcélzó üzletemberek (sztárok, filmrendezők, marketingesek) igyekeznek minél extrémebb ingerekkel támadni"-így Pásztor.
„Jól bevált eszköz erre a szexualitás és a gyors váltások, agresszíven felvillanó képek alkalmazása. A találmány nem új, csak pár évtizeddel ezelőtt még elég volt egy kivillanó melltartó, hogy tinik tömegeit becsábítsák egy-egy mozifilmre (és persze az akkori szülők ezt ugyanúgy erkölcsi fertőnek érezték). Ma már úgy látszik, extrém szexre, majdnem teljes meztelenségre, homoszexualitásra, illetve annak sejtetésére van szükség, hogy a fiatalok felkapják a fejüket”-magyarázza lapunknak Pásztor Sándor.
Gond egy szál se
Felkaphatja hát fejét a médiahatóság, de meglepetésünkre már hiába. Pásztor Sándor szerint ugyanis az ilyen képi anyagok hatása a tinédzserek számára már nem lehet káros, tekintve azt is, hogy ez már a megszokott anyag, amit kapnak. A többi pedig már csak és kizárólag a szülőkön múlik
„A nemi identitást és a nemi érdeklődést a videók biztosan nem változtatják meg gyökeresen, tehát egyetlen heteroszexuális fiatal sem lesz homoszexuális attól, ha ezeket nézi. A képernyőn látható merész ruhák, agresszív szexuális magatartás lehet izgató a serdülő számára, fantáziáját foglalkoztathatja, vagányabbnak érezheti magát, ha ezeket nézi, de az esetek többségében ezek a minták a megnyilvánuló viselkedésben nem fognak megjelenni”-véli Pásztor.
„Amennyiben a szülők, a család jól végezte a dolgát, odafigyelt a gyermekre, a heteroszexuális tinédzser fiú nem fog necc harisnyát húzni, és a tinédzser lány sem fog bőrszerelésben, gátlástalanul a barátnőjére, vagy a barátjára ugrani. Aki mégis ezt teszi, az nem a videoklipek miatt cselekszik így, annak a viselkedésében, öltözködésében előbb-utóbb videók nélkül is megjelenik az extrémitás”-mondja a gyermekpszichológus.
Joggal vetődhet fel a kérés, hogy mi van a kisiskolásokkal, vagy a még fiatalabb korosztállyal, akik ugyanúgy végignézhetik az ilyen műveket, mint idősebb társaik. A szülői felügyelet itt már kötelező és elkerülhetetlen.
A hiba az Ön készülékében van
A gyerekek védelme tehát nem biztos, hogy az állam feladata, az igazi felelősség mindig a szülők vállát nyomja. Naiv képzetnek könyvelhető el, hogy kiküszöbölhetők a lelket terhelő, sértő dolgok a világból, hiszen egy olyan világban élünk, ahol Lady Gagának neccharisnyás nácitisztekkel kell táncolnia ahhoz, hogy felfigyeljenek rá.
Késő bánat, eb gondolat. Nem a véres székkel van itt a probléma, nem is a szülőkkel, sőt, nem is bármilyen hatósággal. A hiba az Ön készülékében van.
Mert ha abból a készülékből kiszűrnénk minden picit is durva képet vagy szót... Nos, akkor egy lendülettel ki is dobhatnánk a kábel- és internetelőfizetésünket is. Mert akkor nem szólna semmi. Erőszak és szex nélkül már csendes lenne a szórakoztatóipar és a média. Az erkölcstelenség már a levegőben van. A levegőt pedig nem lehet cenzúrázni.
Hol kezdődött?
A populáris szférában fellelhető szexualitás még a szociológusok szerint is egy személyre vezethető vissza, Madonnára. Az énekesnő már a kilencvenes években olyan anyagokat próbált a nagyvilág elé tárni, amik elbújhatnak a mai énekesnők erotikus és vad művei mögött.
Akkor az énekesnő olyan videóit, mint a Justify My Love vagy az Erotica nemes egyszerűséggel betiltották, magyarázat nem nagyon kellett hozzá a korai kilencvenes évek prűd emberének. Ma már szexuális forradalomként emlegetik a korszakot, hiszen a mainstream számára ekkor vált teljes természetességgel kezelhető témaként a szexualitás.
A kérdés ma már az, hogy mikor szalad el annyira a ló a társadalommal. Már ha elszaladt...