A magán- és állami nyugdíjpénztár harca

A 13.854 nyilatkozatból idén beadott 9.296 nyilatkozat mintegy 60 százalékát - 5.502 darabot - Budapesten adták be, ahol a nyilatkozattételre három helyszínen van lehetőség. Győrben 447, Székesfehérvárott 383, Pécsett 253, Szegeden 259, Miskolcon 290, Debrecenben 247, míg Nyíregyházán 138 nyilatkozatot adtak be. A kisebb városok közül Salgótarjánban például 97-en, Szekszárdon 78-an jelezték maradási szándékukat.

Az ONYF az MTI érdeklődésére közölte: a külképviseletektől nem érkezett olyan panasz, hogy valaki bármilyen okból ne tudott volna nyilatkozni maradási szándékáról; a napokban egy internetes fórumon panaszkodtak arra, hogy annak, aki családtagként tartózkodik tartósan külföldön, nem fogadták el a nyilatkozatát.

A szabályozás szerint a tartósan külföldön dolgozó vagy külföldön tanuló magán-nyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehetik nyilatkozatukat arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kívánnak maradni, ennek során a külföldi tartózkodás jogcímét igazolniuk kell. Ha ezt valaki rajta kívül álló ok miatt január 31-ig nem tudja megtenni, február 28-ig - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújthat be.

Az Országgyűlés 2010. december 13-án fogadta el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényt. A pénztártagoknak a jogszabály szerint 2011. január 31-ig kell eldönteniük, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy magánpénztári tagok maradnak. Nyilatkozatot azoknak a pénztártagoknak kell tenniük, akik maradni szeretnének; aki nem nyilatkozik, automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.