Az ügyvédek egyöntetű álláspontja szerint a vádlottak tettei nem tekinthetők bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett bűncselekménynek. Az ügyben érintett civil szervezetek vezető posztjait betöltő vádlottak nem tudtak arról, hogy a fiktív pályázatok alapján befolyt összegeket milyen célra fordították, s köztük nem volt hosszan tartó, összehangolt együttműködés, tettüket nem a személyes haszonszerzés motiválta.

A védők hangsúlyozták, a bíróság a bűnszervezet meglétét lényegében a másodrendű vádlott Lados Istvánnak - Zuschlag János egykori személyi titkárának - önellentmondásokkal és gyakran más vallomásokkal is ellentétben álló nyilatkozataira alapozta. Annak ellenére, hogy ezek hitele megkérdőjelezhető, hiszen Lados István az eljárás során végig a vádalku reményében tett vallomást.

Zuschlag János védője, Kovács M. Gábor szerint a civil szervezetek pályáztatási rendszerének kormányokon átívelő rossz működése nem róható súlyosbító körülményként a vádlottak terhére. Az ügyvéd hangsúlyozta, Zuschlag János már a nyomozás során elismerte büntetőjogi felelősségét, s ekkor is feltáró jellegű beismerő vallomást tett. Ezt azonban a bíróság nem vette figyelembe kellő súllyal enyhítő körülményként, ahogy a megbánást és a kár részbeni megtérítését sem.

Az ügyvéd a védencére első fokon kiszabott nyolc év hat hónapos börtönbüntetés jelentős enyhítését kérte. Az első fokon öt év fél év börtönre ítélt harmadrendű vádlott, Katus Ferenc ügyvédje bizonyítottság hiányában védencének felmentését indítványozta.

A negyedrendű vádlott Őri András - aki az elsőfokú ítélet kihirdetésén nem jelent meg, s a hatóságok azóta is keresik - védője a kiszabott négyéves büntetés enyhítését javasolta. Az ötödrendű vádlott Krausz Csaba ügyvédje pedig megalapozatlanság miatt elsősorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

Kullai Tamás hetedrendű vádlott ügyvéde, Feldmájer Péter szerint védence esetében az elsőfokú ítélet megalapozatlan. A bíróság a vádlottak és a tanúk vallomását hibásan mérlegelve vont le következtetéseket. Mint mondta, Kullai Tamásnak nem volt köze a csaláshoz, a fiktív pályázatokhoz, ő csupán az egyesület bankszámlájára érkezett összegeket vette föl, és adta át általában Lados Istvánnak.

Ez alapján a hetedrendű vádlottnak legfeljebb hűtlen kezelés bűntette róható föl. Az ügyvéd ezért a rá első fokon kiszabott három év négy hónapos szabadságvesztés csökkentését indítványozta.

A nyolcadrendű vádlott Vámosi Zsolt védelmét is ellátó ügyvéd a férfira kirótt egymillió forintos pénzbüntetés mérséklését kérte.

Prácser László kilencedrendű vádlott ügyvédje szerint pályázatírással foglalkozó védence nem tudott arról, hogy az a négy pályázat, amelynek elkészítéshez segítséget nyújtott, nem valósul meg. A Zuschlag Jánoshoz köthető pályázatok sikere nem a vádlotton múlott, azok elsősorban politikai ráhatás miatt kaptak támogatást.


Az elsőfokú ítélet szerint az egykori szocialista politikus és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul jutottak több mint 72 millió forint közpénzhez. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították.

A bíróság Zuschlag Jánost folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül hétre egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három személyt felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.

A vádat képviselő Horányi Miklós fellebbviteli főügyész keddi perbeszédében a kiszabott büntetések súlyosbítását indítványozta, s kérte, hogy a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük.

A fellebbviteli tárgyalás csütörtökön a védők perbeszédeivel folytatódik. A vádlottak pénteken szólhatnak az utolsó szó jogán.