Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos múlt szombati sajtótájékoztatóján erősítette meg a Magyar Hírlapban megjelenteket, mely szerint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal egy tanulmány elkészítésére három év alatt 70,5 millió forint, vissza nem térítendő támogatást nyújtott a filozófiai kutatóintézetnek.

A Magyar Nemzet több számában is foglalkozott az üggyel. Közlése szerint hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör.

A lap azt írta, hogy a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt NKTH pályázatain 2004-ben és 2005-ben olyan, filozófusok által beadott pályázatok nyertek, amelyeket tartalmi okok miatt vissza kellett volna utasítani. Kitért arra: a 2005-ös Jedlik Ányos-program keretében egy Heller Ágnes vezette konzorcium 53,9 millió forintot nyert el; a pályázat bírálóbizottságának és a nyertes alapítványnak is tagja volt Bacsó Béla.

Néhány érintett filozófust sikerült elérnie a lapnak, ők abszurdnak, felháborítónak nevezték az őket ért vádakat.

Pálinkás József az MTA elnöke egy későbbi lapszámban úgy nyilatkozott: káosz uralkodott az MTA Filozófiai Intézetében, amikor átvette az MTA irányítását. Elmondta, hogy a 2010 tavaszán lezárt ellenőrzés jelentése foglalkozik azzal a kutatási projekttel is, amellyel kapcsolatban az elszámoltatási kormánybiztos feljelentést tett.

A dokumentum megállapította az összeférhetetlenséget annak kapcsán, hogy Borbély Gábor akkori intézetigazgató saját cégének, illetve munkatársai gazdasági társaságainak adott megbízásokat az elnyert pályázati keret terhére.

Az MTI megkeresésére Boros János, a Filozófiai Kutatóintézet jelenlegi igazgatója azt mondta: a Budai Gyula által tett feljelentés alapjául szolgáló információk megfelelnek a valóságnak. Leszögezte, hogy a sajtóban visszhangot kapott, 70 millió forintos pályázat körüli jogi anomáliákat a múlt év első felében ő maga kezdte el feltárni az MTA elnöke által elrendelt belső ellenőrzési vizsgálat egyes megállapításai alapján. Feljelentést pedig azért nem ő nyújtott be, mert megtudta, hogy 2010 nyarán ezt egy magánszemély már megtette.

Heller Ágnes a Magyar Narancs csütörtökön megjelent számában olvasható interjújában felhívta a figyelmet arra: a Magyar Nemzet a cikke címében - "Félmilliárdot kutattak el Hellerék" - az ő nevével jelölte az állítólagos "hálózat" ténykedését. Leszögezte: "a pályázatok vezetői között vannak barátaim és vannak, akiket egyáltalán nem ismerek, vagy legfeljebb csak távolról".

A pályázatok elbírálása kapcsán azt mondta: nem a jelentkezők dolga eldönteni, hogy a témájuk egybevág-e a kiírással, hanem azoknak, akik erről határoznak. Ha a pályázatot elfogadják, akkor a jelentkezőkre már csak egyetlen kritérium vonatkozik: az, hogy teljesítették-e, amit vállaltak - tette hozzá.

Kifejtette, hogy a kuratórium - amelyben nem csak "liberális filozófusok" ültek - nem egymaga döntött: külső bírálókkal dolgozott. Ők rangsorolták a pályázatokat és ezután a kuratórium "és nem Bacsó Béla egy személyben" döntött. A filozófus azt mondta, hogy ezt az elbírálási szisztémát még Pálinkás József találta ki.

"A pénzek mentek valamire" - hangsúlyozta, hozzátéve: a leadózott összegek maradéka pedig olyan fiataloknak, illetve pályakezdő tudósoknak adott valamiféle megélhetési lehetőséget, akiknek nem volt munkájuk.

Heller Ágnes szerint politikai színezetet adnak az ügynek. "Én például liberális filozófusként szerepelek a cikkben" - mondta, s úgy fogalmazott: "senkit nem érdekel, hogy Nietzschéről, Lukácsról vagy Heideggerről mit gondolok vagy írok, a lényeg, hogy nem szeretem Orbán Viktort".