West Balkán: csak kérdések maradtak
A szombati tragédia után vajon névváltoztatás, vagy költözés mellett fog pálcát törni a West Balkán tulajdonosi köre?
2011. január 18. kedd 18:11 -
Van erre szó?
"Mondd hol van a szó,
ami elmondaná,
amit érzek belül,
miért hajt a vágy!
Mondd hol van a szó,
amit nem mondtam el,
amit érzek belül,
egy egyszerű, tiszta, őszinte szó!"
A West Balkán hivatalos honlapján őszinte részvétét fejezte ki a szombat éjjel elhunytak családtagjai, barátai, ismerősei felé. A szórakozóhely három napos gyászszünetet tart, ám a ruhatárban maradt tárgyakat a WB Presszóban lehet átvenni, bármelyik napszakban.
A HírExtra megkeresésére a szórakozóhely alkalmazottja tájékoztatott miket, hogy jelenleg semmilyen információval nem tud szolgálni a WB jövőjét tekintve. Folyamatosan hívogatjuk a szórakozóhelyet, amint érdemleges tájékozhatással tudunk szolgálni, azonnal tudatjuk tisztelt olvasóinkkal.
Költözések
A WB fennállása óta kétszer költözött. Az első West Balkán tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Lágymányosi híd budai oldalán, a Kopaszi-gáton. Mivel a Kopaszi gát zöldterületnek minősül, a zajos szórakozóhelynek költöznie kellett. A VIII. kerületi Kisfaludy utca mellett a Futó utcában várta a szórakozni vágyókat, majd 2008 év elején ismét felszedték a horgonyt. A szél egyenesen a Nagytemplom utcába fújta a „balkáni” helyet, ám a költözést - szokásukhoz híven - nem kerülhették el.
A jelenlegi, Nyugati-téren lévő WB-t 2010 elején vehették birtokba az éjszaka szerelmesei: több mint ezer négyzetméter alapterület, három szint, hajnalig tartó pörgés csábította a helyre a szórakozni vágyókat.
Egészen a megrázó eseményig.
Hol van a szó?
Arra keressük a választ, hogy a szombati tragédia miatt ismét helyváltoztatásra kényszerül az eddig közkedvelt szórakozóhely, vagy minden zajlik tovább a „megszokott” kerékvágásban.
További lehetőséget vet fel a névváltoztatás, mivel a történtek óta nem egy kiváló szórakozóhely jut eszünkbe a West Balkán név hallatán, hanem a három fiatal lány életét követelő tragédia.
Szeretnénk megtudni, hogy a költözés és névváltoztatás nélkül, milyen kedvezményekkel, programokkal próbálják visszacsábítani a szórakozni vágyó fiatalságot.
Érdeklődnénk, hogy miként kívánják - ha nem is visszaadni az elhunytak életét - valamelyest enyhíteni a gyermeküket elvesztő családok fájdalmát.
Végül feltennénk a kérdést, hogy mikor jön el az az idő, amikor nem csak a
profitorientáltság fogja vezérelni a rendezvényszervezők munkáját, hanem az emberek biztonságára is figyelmet fordítanak.