Az új médiatörvény lehetőséget ad a különböző kereskedelmi termékek megjelenítésére, sőt a márkanevet sem kell kitakarni. Sas István reklámfilmrendezőt kérdeztük, mit jelent ez a változás.
2011. január 24. hétfő 14:39 - Forján-Vass Máté
Megváltozik a törvény, lehet elhelyezni terméket egy műsorban, mi a véleménye erről?
Eddig az európai és az amerikai törvényekhez képest sokkal szigorúbb keretek között lehetett terméket elhelyezni egy műsorban, vagy filmben. Ennek az a következménye lett, hogy egy-két ember azzal foglalkozott, hogy eltüntessen minden márkajelzést, nehogy büntetés legyen a vége.
A médiatörvénynek talán ez az egyetlen olyan eleme, ami a régi állapoton enyhít. Most is bizonyos szerzősekkel kell igazolni, hogy milyen megállapodások születtek. Ezzel ellenőrzik, hogy melyik a valódi reklám, és melyik bujtatott.
Ez milyen változást hozhat a piacnak?
Semmilyet, mert a reklámosok a világ legkreatívabb emberei. Nincs az a jogász, aki túl tud járni az eszükön. Én is tudnék kiskapukat mondani.
Az alábbiakban egy klasszikus kabaré videóját tettük be, amelyben kicsit sok a reklám (első rész):
Miket?
Mondjuk: nem Nokia telefonnal telefonál valaki, hanem „Nokiu” telefonnal. Erről évekig mehetne utána a vita, hogy most reklám volt-e vagy sem. Egy másik eset: nem lehet mutatni egy üdítőitalt, mert nincsen rá szerződés. A felvételen mondjuk „véletlenül” elmegy egy villamos, rajta egy több négyzetméteres reklámmal, amin az üdítő ital van.
Azt nem értem, miért kell ilyen mélyen lefektetni a termékelhelyezés szabályait?! Rá kellene ezt bízni a szakma önszerveződő és öntisztító szervezeteire, hogy ez megfelelő mederbe menjen.
Miért nem lehet hagyni?
Akkor meg elszabadulna a pokol, és dőlnének a reklámok a filmből. Ez mindenkit idegesítene, és ezzel romlana a reklámok értéke.
A filmeseknek és a reklámszakembereknek is megvan a magukhoz való eszük. Magyarországon is van egy szakmai testület, és ők is azt ellenőrzik, hogy a reklámszakma ne csináljon bohócot magából. Az egész szakma kárát látná ennek, épp ezért házon belül csinálnak rendet.
Ha viszont bíróságra visznek egy esetet, akkor ennek plusz reklámértéke van, hogy ilyen-olyan márka valamit csinált. Ez ingyen reklám.
A nagy rendezők és cégek megtalálták a megfelelő módját annak, hogyan lehet jól együttműködni. Az E.T. filmben az M&M’s olyan márka volt, amire a földönkívülinek érdemes volt emlékezni. A Csillagok Háborújának volt egy kocsmajelenete, ahol valaki Adidas felsőben volt. Ezek kiváló legendák lettek aztán.
Az alábbiakban egy klasszikus kabaré videóját tettük be, amelyben kicsit sok a reklám (második rész):
Akár nálunk is készülhet ilyen?
Ezzel van egy probléma: készül egy magyar film, amihez egy cég hozzájárul anyagilag, cserébe ezért a filmben megjelenik a márkanév. Ezt adják a moziban, majd fél évvel később átveszi a tévé. Itt most ki fizet kinek? A film, aki már kapott pénzt, fizessen belőle reklámdíjat a tévének? Vagy ne fizessen, mert reklám van benne? Ezt a bíróságon sem lehet megbeszélni.
A változás pozitív vagy negatív?
Az, hogy enyhítenek a szigoron, az jó. Az európai szabályozással is szembe ment a korábbi törvény. Ennek a részleteibe viszont nem kéne belemenni, főleg nem hatósági szabályozással. A szakmai testületekre kell bízni a végrehajtást.
Termékelhelyezés
Médiatörvény: A termékelhelyezés új elem a jogrendszerben, amely szintén az EU-irányelv alapján kerül bevezetésre. Itt a műsorszámokban, azok cselekményében vagy tartalmából következően megjelenő kereskedelmi közleményekről van szó, amelyek bizonyos korlátozással immár megengedettnek minősülnek, és nem tekinthetők burkolt reklámnak.